Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. április. 06. 17:20
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Gazdaság
Beszélő tejesdoboz, színváltó falfesték és gyűrhető monitor
A következő technikai mérföldkő a beszélő újsághirdetés, az intelligens gyógyszeres tégely, és zsebre vágható képernyő lesz - vélekedik a Time magazin újságírója.
Richard Friend, aki méltán viseli a mindenütt jelenlévő számítógép atyja címet, egyértelműen a műanyag elektronikát jelöli meg a fejlődés fő irányvonalának. Míg ma szinte minden elektronikus eszköz szilikon csippel működik, Sir Richard Friend találmánya nyomán az elektronika minden területén a műanyag csipek és kijelzők elterjedése várható.
Ezt a jövőképet két találmány valószínűsíti. Az első, amelyet Friend 1988-ban publikált a Nature című tudományos szaklapban, a polimer (műanyag) tranzisztorként való használatára vonatkozott. A két évvel későbbi újítással a professzor fényvezető diódákat hozott létre műanyag lapocskákból, melyek a rajtuk áthaladó áram hatására felizzanak. A diódákról szóló tanulmánya a legtöbbet idézett írássá vált a kísérleti fizikában. Ez a találmány vezetett a ma használatos könnyű, kicsi, olcsó és rugalmas OLED-csippekhez, melyeket a villanyborotvától a mobiltelefonig és az eldobható beszélő képeslapokig széles körben alkalmazhatnak.
A műanyag csiptől egyenes út vezet a beszélő zabpelyhes dobozhoz és reklámplakátokhoz. A technológia elvileg festékszóróval is felvihető a faltól az autóig bármire, melynek eredményeként alapvetően megváltozhat az emberek gondolkodása a számítástechnikáról. Néhány példa: a fal, amely időjárástól függően képes színe megváltoztatására, vagy a gyógyszeres tégely, amely figyelmeztet, ha eljött a tabletta bevételének ideje.
Mindez túlzásnak tűnhet, de a technológia nagy része már piacon van. Egy évvel ezelőtt a brit Marks and Spencer cég olyan Valentin-napi képeslapot dobott piacra, mely először alkalmazta a műanyag vezetők tulajdonságait, és egy kicsi, színes kijelzővel volt ellátva. A képeslap egy bugyuta rajzfilmmel jelent meg gyenge minőségű kijelzőn, de az elv megmutatta, hogy elég olcsó az előállítása ahhoz, hogy eldobható legyen. Idén több nagy képernyőgyártó is kijön az új, OLED-technológiával felszerelt kijelzőkkel, melyeket mobiltelefonokba, digitális kamerákba és hasonló ketyerékbe építenek be. Ezek a kijelzők még üveg háttérrel működnek, de pár év múlva lehetőség lesz jó minőségű színes kijelzők rugalmas anyagokra való felvitelére is. Nincs tehát messze az az idő, amikor a képernyők feltekerhetővé és zsebre rakhatóvá válnak. Néhány hete az amerikai hadsereg 50 millió dolláros megbízást adott az Arizónai Állami Egyetemnek olyan kijelzők létrehozására, melyeket a katonák a hátizsákjukban magukkal tudnak vinni. Az OLED-kijelzők piaca az amerikai Display Search piackutató cég felmérése szerint 2007-re elérheti a 2,7 milliárd dollárt.
A hajlékony kijelző csak az egyik összetevője a műanyag elektronikának. Egy másik a műanyag csip, melyet szinte bármely felületre fel lehet vinni. A műanyag megdolgozása jóval egyszerűbb, mint a szilikoné, melynek gyártása körülményes, drága és az egészségre is káros. A „falra fújható elektronikában” rejlő lehetőségeket ma még belátni is nehéz. A csipgyártás költségei elemzők szerint 50 százalékkal zuhannak majd. A mindenütt jelen lévő műanyag csipek egy „folyton figyelő” világ lelkét jelenthetik. „A hűtőben lévő termékek figyelmeztetnek, ha a termék szavatossági ideje lejárt, de a doktor figyelmét is felhívja a gyógyszeres doboz, ha a páciens nem szedte rendesen az előírt gyógyszereket” - vélekedik a Peter Harrop, az IDTechEx elemzője. Harrop és mások szerint is a műanyagcsipek fontos szerepet játszhatnak majd az áruházláncok által használt rádiófrekvenciás azonosító rendszerek fejlődésében is.
A műanyag technológia előtt azonban vannak még olyan megoldatlan problémák, mint a termékek élettartama, hiszen senki se szeretne olyan mobiltelefont, amely fél év használat után elsötétül. A másik akadály a sebesség: a műanyag fényvezetése nem éri el a szilikonét, ezért nem várható, hogy belátható időn belül térdre kényszeríti laptopjainkat és harmadik generációs mobiljainkat.
A műanyag üzletág mindenesetre máris bomlasztólag hat az elektronikus iparra: a Dow Chemical, amely a Marks & Spencer-nek a képeslapokat legyártotta, tervbe vette egy elektronikus képeslapgyártó üzem létrehozását, idén novemberben pedig várhatóan felavatják a világ első műanyag elektronikai gyárát a Cambridge-i tudományos parkban.
Ezt a jövőképet két találmány valószínűsíti. Az első, amelyet Friend 1988-ban publikált a Nature című tudományos szaklapban, a polimer (műanyag) tranzisztorként való használatára vonatkozott. A két évvel későbbi újítással a professzor fényvezető diódákat hozott létre műanyag lapocskákból, melyek a rajtuk áthaladó áram hatására felizzanak. A diódákról szóló tanulmánya a legtöbbet idézett írássá vált a kísérleti fizikában. Ez a találmány vezetett a ma használatos könnyű, kicsi, olcsó és rugalmas OLED-csippekhez, melyeket a villanyborotvától a mobiltelefonig és az eldobható beszélő képeslapokig széles körben alkalmazhatnak.
A műanyag csiptől egyenes út vezet a beszélő zabpelyhes dobozhoz és reklámplakátokhoz. A technológia elvileg festékszóróval is felvihető a faltól az autóig bármire, melynek eredményeként alapvetően megváltozhat az emberek gondolkodása a számítástechnikáról. Néhány példa: a fal, amely időjárástól függően képes színe megváltoztatására, vagy a gyógyszeres tégely, amely figyelmeztet, ha eljött a tabletta bevételének ideje.
Mindez túlzásnak tűnhet, de a technológia nagy része már piacon van. Egy évvel ezelőtt a brit Marks and Spencer cég olyan Valentin-napi képeslapot dobott piacra, mely először alkalmazta a műanyag vezetők tulajdonságait, és egy kicsi, színes kijelzővel volt ellátva. A képeslap egy bugyuta rajzfilmmel jelent meg gyenge minőségű kijelzőn, de az elv megmutatta, hogy elég olcsó az előállítása ahhoz, hogy eldobható legyen. Idén több nagy képernyőgyártó is kijön az új, OLED-technológiával felszerelt kijelzőkkel, melyeket mobiltelefonokba, digitális kamerákba és hasonló ketyerékbe építenek be. Ezek a kijelzők még üveg háttérrel működnek, de pár év múlva lehetőség lesz jó minőségű színes kijelzők rugalmas anyagokra való felvitelére is. Nincs tehát messze az az idő, amikor a képernyők feltekerhetővé és zsebre rakhatóvá válnak. Néhány hete az amerikai hadsereg 50 millió dolláros megbízást adott az Arizónai Állami Egyetemnek olyan kijelzők létrehozására, melyeket a katonák a hátizsákjukban magukkal tudnak vinni. Az OLED-kijelzők piaca az amerikai Display Search piackutató cég felmérése szerint 2007-re elérheti a 2,7 milliárd dollárt.
A hajlékony kijelző csak az egyik összetevője a műanyag elektronikának. Egy másik a műanyag csip, melyet szinte bármely felületre fel lehet vinni. A műanyag megdolgozása jóval egyszerűbb, mint a szilikoné, melynek gyártása körülményes, drága és az egészségre is káros. A „falra fújható elektronikában” rejlő lehetőségeket ma még belátni is nehéz. A csipgyártás költségei elemzők szerint 50 százalékkal zuhannak majd. A mindenütt jelen lévő műanyag csipek egy „folyton figyelő” világ lelkét jelenthetik. „A hűtőben lévő termékek figyelmeztetnek, ha a termék szavatossági ideje lejárt, de a doktor figyelmét is felhívja a gyógyszeres doboz, ha a páciens nem szedte rendesen az előírt gyógyszereket” - vélekedik a Peter Harrop, az IDTechEx elemzője. Harrop és mások szerint is a műanyagcsipek fontos szerepet játszhatnak majd az áruházláncok által használt rádiófrekvenciás azonosító rendszerek fejlődésében is.
A műanyag technológia előtt azonban vannak még olyan megoldatlan problémák, mint a termékek élettartama, hiszen senki se szeretne olyan mobiltelefont, amely fél év használat után elsötétül. A másik akadály a sebesség: a műanyag fényvezetése nem éri el a szilikonét, ezért nem várható, hogy belátható időn belül térdre kényszeríti laptopjainkat és harmadik generációs mobiljainkat.
A műanyag üzletág mindenesetre máris bomlasztólag hat az elektronikus iparra: a Dow Chemical, amely a Marks & Spencer-nek a képeslapokat legyártotta, tervbe vette egy elektronikus képeslapgyártó üzem létrehozását, idén novemberben pedig várhatóan felavatják a világ első műanyag elektronikai gyárát a Cambridge-i tudományos parkban.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
