Élesedik a küzdelem a PKN Orlenért
A PKN Orlennen belül és az olajipari privatizációért felelős vállalat, a Nafta Polska vezetői között is erős vita folyik arról, hogy a lengyel olajvállalat a Mol vagy a cseh Unipetrol társasaságát keresse-e elsősorban.
Lengyel sajtójelentések szerint még az ünnepek előtt fontos döntések várhatók a PKN Orlen jövőjét illetően. Csütörtökön összeül a részvényesi közgyűlés, amely várhatólag kicseréli a felügyelőtanács egy részét, mindenekelőtt leváltja annak elnökét, Maciej Gierejt (a Nafta Polska korábbi elnökét), aki nyílt vitában áll a PKN Orlen első emberével, Zbigniew Wróbellel.
Az új tanácsnak már másnap döntést kellene hoznia arról, hogy zöld jelzést ad-e az Orlen igazgatóságának a cseh Unipetrol megvásárlására a Conoco Philips-Agrofert konzorciumhoz csatlakozva. Ez kulcsfontosságú döntés, amely jelentősen megnövelné a plocki nagyvállalat jelentőségét a térségben.
Csakhogy az Unipetrol privatizációjában való részvétel ügyében nincs egyetértés magán az Orlen igazgatóságán belül sem. Egyik részük – benne az elnökkel, Wróbellel – a Mollal lépne fúzióra, mások inkább az Unipetrol megvásárlása és a Lotos Csoporttal (a volt gdanski kőolaj-finomítóval) kialakítandó együttműködés mellett kardoskodnak.
Akik a Mol-fúzió mellett állnak, attól tartanak, hogy az Unipetrol-privatizáció után nem marad pénz a Nafta Polska birtokában lévő saját részvények kivásárlására és a Mollal kötendő fúzió kivitelezésére. A cseh olajvállalat 63 százalékos részvénycsomagjának értékét ugyanis csaknem 400 millió euróra becsülik.
A Mol is ferde szemmel nézi az Orlen részvételét az Unipetrol-privatizációban, mert attól tart, hogy amennyiben mégsem jön létre a fúzió, és az Orlen megvásárolja az Unipetrolt, a lengyel olajóriás rövidesen megkezdi az expanziót a szlovák piacon, amelyet a magyarok a Slovnaft megszerzése óta a saját terrénumuknak tekintenek. (MTI)
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.