2004. április. 05. 17:28 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Gazdaság

A jegybank a piac után kullog

A Monetáris Tanács a kamatvágással a piac után ment, amely már beárazta az alapkamat csökkentését - vélik elemzők.

A piacot nem érte váratlanul a Monetáris Tanács hétfői kamatcsökkentése, amellyel 25 bázisponttal, 12,00 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Erre utal az is, hogy az euró árfolyama nem változott jelentősen. A bejelentést követően 248,00 forintról 247,90 forintig gyengült az euró, fél óra múlva azonban már ismét 248,10 forinton jegyezték a közös valutát.



Minden futamidőre, 5-16 bázispont közötti mértékben, csökkentek hétfőn a referenciahozamok az állampapírok másodlagos piacán. Legnagyobb mértékben, 25 bázisponttal a hathónapos diszkontkincstárjegy hozama mérséklődött. A külföldiek tulajdonában lévő, forintban kibocsátott állampapírok állomány a közelmúltban rekord összegűre duzzadt.



Járai óvatos



Járai Zsigmond jegybankelnök úgy véli, csak folyamatos kamatcsökkentéssel lehet előre haladni. Járai elmondta, hogy a jegybanknak továbbra sincs árfolyamcélja, de az erősödő forintárfolyam hozzájárul az inflációs célok elérhetőségéhez. Az erős árfolyam és a kamatszint között létezik összefüggés, de a kamatcsökkentés nem egyértelműen erre vezethető vissza. A 2005 végére kitűzött inflációs cél az alacsonyabb kamatszinttel is elérhető - vélte az MNB elnöke.



A magyar állampapírokat egyre több külföldi befektető vásárolja, ám a kereslet elsősorban a rövidebb futamidejű papíroknál érzékelhető, Járai kedvezőnek találná, ha az érdeklődés a hosszabb futamidejű papírokra is kiterjedne. A kockázati tényezők közül az év eleji magas infláció miatt megnövekedett inflációs várakozásokat emelte ki az elnök, ami az év második felében esetleg növeli a pénzromlást. Ezen kívül a bérnövekedés, a költségvetés alakulása, a magas olajár és a devizaárfolyamok veszélyeztethetik az inflációs cél megvalósulását. A jegybank visszafogottságát az is indokolja, hogy a kedvező makrofundamentumok ellenére sem akarja a piacokat túllövésre késztetni. A két 25 bázispontos kamatvágás megengedhető volt, ugyanakkor nem kell arra számítani, hogy ez a viselkedés a következő hetekben is mindenképpen folytatódhat - jelentette ki Járai.



A gyógyszerárak befagyasztása miatt, ami a jegybankelnök szerint 0,2 százalékkal csökkenti az áremelkedést, az infláció csúcspontja nem éri el a korábban várt 8 százalékot. Az első negyedévben az infláció 6,9-7 százalék körül várható körül várta a jegybank, év végére 6 százalék körüli fogyasztói árindex prognosztizálható. 2005-re az idei áfa hatások megszűnésével az árnövekedés mérséklődik - vélekedik a jegybank. Ha a forint tartani tudja mostani erős árfolyamát, az az MNB modellszámításai szerint további 0,2-0,4 százalékkal mérsékelheti a 2005. év végére várható inflációt.



A jegybank a piac után kullog



A Monetáris Tanács a kamatvágással a piac után ment, amely már beárazta az alapkamat csökkentését - nyilatkozta Vojnits Tamás, az OTP Bank Rt. elemzője, aki hozzátette, hogy a 25 bázispontos mérték az óvatos kamatpolitikát tükrözi.A piac követése nem folytatható túl sokáig. "Eljön egy pont, amikor a kamatpolitika önállósága megkérdőjeleződik" - mondta Vojnits.



Szükség is volt a lépésre, hogy megnyugtatassa a befektetőket, jó irányba halad a forint árfolyama - nyilatkozta Kolba Miklós, az ING Bank kereskedője. Kolba szerint, ha tovább erősödik a hazai fizetőeszköz árfolyama, előbb utóbb nagyobb mértékű kamatcsökkentésre is el kell szánnia magát a testületnek.



Neményi Judit, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa elmondta: amikor az MNB a forint nagyobb leértékelését kívánta megakadályozni tavaly november végén, akkor nagymértékű kamatemelést hajtott végre, most gyorsan erősödik a forint, s az MNB óvatosan csökkenti a térség kiugróan legmagasabb kamatszintjét. A Pénzügykutató Rt. főmunkatársa szerint legalább 50 bázispontos kamatvágásra lett volna szükség, hogy az MNB gátat szabjon a forint további erősödésének és a beáramló forintösszegeknek. "Az MNB saját kommunikációjának foglyává vált, hiszen korábban szinte kizárta a kamatcsökkentést hol a fiskális politikára, hol a gyorsuló inflációra hivatkozva. Az utóbbi egy hónapban ehhez képest semmi sem történt, a forint mégis erősödött, így az MNB kénytelen volt lépni, igaz kisebbet a szükségesnél, illetve a lehetségesnél" - fogalmazott Neményi Judit.
zöldhasú
Hirdetés