Értelmetlen projektekre költenek több száz milliárd eurót a német cégek
A programokban résztvevők maguk 43 százalékban minősítették hosszú távon értelmetlennek az adott projekteket.
A projektekben résztvevők maguk 43 százalékban minősítették hosszú távon értelmetlennek az adott programokat. A napi rutinfeladatok mellett indított új kezdeményezéseknek mindössze 13 százalékát ítélték maguk a megvalósítók értékarányosnak.
Mivel évente mintegy 200 milliárd eurót adnak ki a német cégek új kezdeményezésekre, így egyszerűen kiszámítható, hogy a programok feleslegesnek ítélt 87 százaléka mintegy 174 milliárd eurós kárt okoz. A professzor ennél valamivel alacsonyabb, 120-150 milliárd euró éves elvesztegetését valószínűsíti.
Az „aszály-programok” a legkárosabbak
Ugyanakkor a megkérdezettek csak a projektek 10 százalékát minősítették "alibi-tervnek" - amelyek esetében ritkán kerül sor befejezésre - és a programok 8 százalékát puszta "presztízs-projektnek". Ezenfelül a professzor kutatásai során még úgynevezett "tengeralattjáró-programokra" is bukkant, ahol a kezdeményezés általában a vállalatvezetés tudta nélkül, alsóbb szintről indul, és csak siker esetén jelentik be a projektet a vezetésnek.
A legnagyobb kárt a vizsgálódás alapján összességében mégis az úgynevezett "aszály-programok" okozzák, amelyek, vagy alacsonyabb stratégiai prioritásuk, vagy a források elégtelensége miatt, illetve azért, mert idővel elvesztik fontosságukat, egyszerűen kifulladnak. Ezek adják az értelmetlen projektek több mint negyedét.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.