Draskovics a szerdai, euróról rendezett kerekasztal-beszélgetésen elmondta: a korábban meghatározott dátumból nem lehet mechanikusan levezetni egy újabbat, mondván, az első év nem sikerült, de 2009-re már a korábban meghatározott elvek alapján megvalósítható a bevezetése. A miniszter szerint a Pénzügyminisztériumban készül a konvergencia program, amelynek eddigi változatai egy nem túl távoli, 2008-2010-es időpontra tervezik az euró bevezetését. Ugyanakkor a távolabbi dátum nem jelenthet lazább fiskális politikát – szögezte le a miniszter.



Draskovics szerint a forintot legkésőbb 2005-ben viszik be az európai átváltási mechanizmusba (ERM II.) - írta szerdán a Reuters hírügynökség. A miniszter szerint Magyarország számos téren jelentősen elmarad az eurózóna átlagától. A lemaradás egyik oka az infrastruktúra viszonylagos fejletlensége, amelynek megszüntetésében az államnak fontos szerepe van.



A Stabilitási és Növekedési Paktum a magyar pénzügyminiszter szerint nem veszi figyelembe a fejlettségbeli különbségeket, a gazdasági ciklusokat, emellett a költségvetési hiány számbavétele is kérdéses, ugyanis közgazdaságilag a deficitszámítás mértéke nem mindig indokolt. Draskovics utalt arra, hogy a nyugdíjpénztári be- és kifizetések nem vehetőek figyelembe a költségvetési hiány kiszámításnál.



Surányi: az euró gyors bevezetése veszélyezteti a növekedést



Az euró gyors bevezetése súlyos növekedési áldozatokkal járna – állította ugyanazon a kerek-asztal beszélgetésen Surányi György, a CIB Bank elnöke. A Stabilitási és Növekedési Paktum előírásai belső ellentmondásoktól feszítettek, a már bent levő országokban sem alkalmasak arra, hogy a maximális növekedési pályán tartsák a gazdaságot (a pénzügyi egyensúly megtartása mellett), a csatlakozó országok esetében pedig még súlyosabb növekedési áldozatokat követelnek - írja a portfolio.hu Surányit idézve.



A feltételek ugyanis csak a költségvetés oldaláról közelítik meg a pénzügyi egyensúlyt (hosszú távon kiegyensúlyozott költségvetési politika). Ez a szemlélet figyelmen kívül hagyja a magánszektor nettó pénzügyi megtakarításait, pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen belföldi megtakarítás mellett alakul ki egy államháztartási hiány. Ha a kiegyensúlyozott költségvetési politika megvalósulna, az 10-15 éven belül az államadósság eltűnéséhez vezetne. Ez a megtakarítási piacon súlyos válságot idézhetne elő. Surányi hangsúlyozta, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum egyáltalán nem szól arról, hogy a költségvetési hiány milyen szerkezetben áll elő.



A csatlakozó országok számára a 3-5 százalékos infláció a legkedvezőbb, ami magasabb a maastrichti kritériumokban előírt maximum 3 százaléknál - állította Surányi. Ennek oka részben a Balassa-Samuelson hatás, azaz az a törvényszerűség, hogy az exportorientált versenyszektor ár- és béremelkedései „átszivárognak” a belföldön értékesített szolgáltatások áraiba és az ott dolgozók béreibe is. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az ár-, bér- és jövedelemarányok a csatlakozó országokban jelentősen torzítottak, a torzulásokat előbb-utóbb ki kell egyenlíteni. Ha a felzárkózó és az uniós országok reálbérei-, és árai között lassabban szűkül a különbség, a nominális konvergencia viszont gyorsul, akkor növekszik az euró bevezetésének költsége, a gazdasági növekedési áldozat - állította Surányi.