Magyarországon a tavalyi 3,3 százalék után 2003-ban 3,0 százalékos növekedés várható – állítja a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) november 18-án megjelenő éves áttekintése. A magyar gazdaság a négy nagy vizsgált területcsoport (vállalati szféra, piaci-kereskedelmi rendszer, pénzügyi szektor, infrastruktúra) kilenc alkategóriája közül hétre a legmagasabb, 4-es osztályzatot kapta, csak a kormányzati és vállalati szerkezeti átalakításra, illetve a versenypolitikára kapott 3-ast.



Önelégültségre mégsincs okunk. A Jelentés az átmeneti gazdaságokról (Transition Report 2003) című - 27 kelet-európai és közép-ázsiai ország éves haladását felmérő, 220 oldalas - elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy az utóbbi egy évben drámaian csökkent a magyar gazdaságba áramló közvetlen külföldi befektetések értéke. Ebben a világgazdasági lassulás és a romló versenyképesség mellett az is szerepet játszott, hogy az előző kormány a nagy infrastrukturális beruházások közbeszerzési szerződéseit csak a helyi vállalatoknak tette hozzáférhetővé.



Az EBRD adatai szerint a Magyarországra irányuló működőtőke-beáramlás értéke tavaly a magyar bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékára csökkent az előző évi 4,4 százalékról, az idei első félévben pedig a GDP-érték 2 százalékának megfelelő nettó kiáramlás volt. Tavaly a folyó fizetési mérleg hiányának 23 százalékát fedezték a közvetlen külföldi befektetések, míg 2001-ben még több mint 200 százalékos volt a fedezettség, - áll a londoni bank éves jelentésében.



Ami a többi átmeneti gazdaságot illeti, Kelet-Európa és a volt szovjet térség gazdasági növekedése az idén is túlszárnyalja a világgazdaságét, és a térségi átlagon belül a rendkívül alacsony bázisról induló FÁK-államok produkálják a leggyorsabb ütemet. A kelet-európai országok csoportjának átlagos növekedési üteme az idén 4,7 százalék lesz a tavalyi 3,8 százalék után. Ezen belül Magyarország hazai összterméke az EBRD várakozása szerint 5,0 százalékkal emelkedik az idei 3,0 százalék után. Az átlagon belül az egykori szovjet köztársaságokból alakult FÁK-államközösség gazdasága 6,2 százalékkal, a közép-európai országok és a balti államoké pedig 3,3 százalékkal bővül idén, a tavalyi 4,8, illetve 2,5 százalék után. Oroszországnak, a térség legnagyobb gazdaságának az EBRD 6,2 százalékos - a FÁK-átlaggal egyező - idei növekedést jósol a tavaly mért 4,3 százalék után.



A FÁK-államokban a magas nyersanyagárak táplálják elsősorban a növekedést, mutatott rá a Willem Buiter, a bank főközgazdásza, a jelentéshez fűzőtt kommentárjában Buiter szerint a gyors növekedési ütem ilyen háttérrel aligha tartható fenn, ezeknek az országoknak ezért több lábra kell állítaniuk gazdaságukat.