2003. július. 15. 19:02 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Gazdaság

K and H Equities: több mint 10 milliárdos lehet a tényleges kár

Csak Kulcsár Attila ügyfelei lehetnek a károsultjai annak a sikkasztási ügynek, amely a K and H Bank brókercégénél történt - mondta el Molnár Csaba rendőr alezredes kedden. A 60-70 ügyfél összes befektetése mintegy 23 milliárd forint, a mostani adatok alapján ennek körülbelül a fele lehet a tényleges kárérték.

A rendőrség az elmúlt egy hét során a brókercégnél lefoglalt iratokból és a tanúmeghallgatások alapján tisztázta a feltételezett elkövető módszerét, de ezekről a nyomozás érdekében csak Kulcsár Attila csütörtöki, gyanúsítottként való meghallgatása után tájékoztatja a közvéleményt. A jelenlegi adatok szerint mintegy 10-15 ügyfél valószínűleg se nem nyertese, se nem vesztese nem lett Kulcsár Attila tevékenységének. Az ügyfélkör banktitkot képez, erről felvilágosítást adni csak az ügyfél felhatalmazása alapján lehet. Tájékoztatása szerint a nyomozás eddigi információi alapján "nem határolható be olyan kör", amelynek tagjai a sikkasztásnak "nyertesei" lettek volna.
A múlt hétfőn rendelték el a nyomozást a brókercégnél a K and H feljelentése alapján, amelyben az szerepelt: "a brókercég elmúlt 4-5 évi tevékenységében több olyan tranzakciót bonyolítottak le, amelyek nem feleltek meg az ügyfelek rendelkezéseinek". A bank feljelentésére indult nyomozáshoz csatolták a Nemzetbiztonsági Hivatal hasonló tartalmú feljelentését is.
Molnár Csaba rendőr alezredes közlése szerint az eddig megismert adatok azt mutatják, hogy Kulcsár Attila 2-3 évig folytatta tevékenységét, de eddig csupán egy magánszemély és egy társaság jelezte, hogy konkrét kár érte. (MTI)
zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 16. 19:30

Rendszerváltás 35 – Belarusz, az ország, amely alól kidőlt a Szovjetunió

A totális szovjetorosz elnyomás sikerrel járt a nemzeti kultúra felszámolására indított hadjáratával, a gazdasági mutatók jók voltak, így az általános életszínvonal is szovjet viszonylatban magasnak volt tekinthető és ebből kifolyólag egészen a ’80-as évek második feléig Belarusz lakosságának nagy része semmiféle komoly változásra nem vágyott. Aztán jött Csernobil és utána egymást követően potyogtak ki a szó szoros értelmében vett csontvázak a szovjet múlt rég eltemetett szekrényéből. Ám még ezek sem ingatták meg a tagköztársaság népének bizalmát a szovjet keretrendszerben, és ha nem omlik össze a Szovjetunió, Belarusz talán még ma is önként és dalolva lenne a része. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzővel, a posztszovjet térség szakértőjével beszélgettünk.