Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A bajba jutott devizahitelesek sorsán segíteni hivatott Otthonvédelmi Akciótervet sokan egyelőre inkább politikai bejelentésként értékelik. A valódi mentőövbe akkor kapaszkodhatnak majd bele az érintettek, ha megszületnek a megvalósításhoz nélkülözhetetlen jogszabályok. A komoly bajba kerülő, kilakoltatásra esélyes adósok problémája azonban még a szabályozási háttérrel sem tűnik orvosolhatónak.
A kormány és a Magyar Bankszövetség megállapodása nyomán megszületett és hétfőn bejelentett Otthonvédelmi Akcióterv leginkább azoknak a devizahiteleseknek jelenthet segítséget, akik amúgy sincsenek kilátástalan helyzetben – tartják a szakértők. Igaz, a törlesztés számukra is megnövekedett terhet jelent, ám az elmúlt időszak alatt nem váltak fizetésképtelenné. Nekik érdemes megfontolniuk, hogy igénybe veszik-e az árfolyamgát adta lehetőséget. Bár azt ők sem tudhatják, miként alakul a következő években a forint és a svájci frank árfolyama, viszont elvileg járhatnak jól is, ha három és fél év alatt nem gyengül sokat a hazai deviza és nem erősödik jelentősen az alpesi ország fizetőeszköze. Viszont, ha valaki egyszer az árfolyamgátat választja, az 2014. december 31-ig nem szállhat ki.
A svájci frank árfolyamának befagyasztása azonban éppen azokon nem segít, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a mentőövre. Vagyis azon a mintegy 110 ezer, rosszul fizető ügyfélen, akik már több mint 90 napot késtek a törlesztéssel, s valószínűleg egy ideig nem is tudnak majd fizetni. Ezek zöme elvesztette munkáját, így rendszeres jövedelmét, s a kilakoltatási moratórium július elsejei feloldásával belátható időn belül az otthonának is kénytelen búcsút inteni.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a hitelintézeteknél felhalmozódott, 90 napon túli, késedelmes jelzáloghitelek bruttó állománya 2008 végéről 2010 utolsó napjára 97,8 milliárd forintról 541,6 milliárd forintra hízott. Ez alatt az idő alatt a hitelszerződések száma 45 099-ről 83 350 darabra, míg a fedezetül szolgáló ingatlanoké 17 754-ről 66 867-re emelkedett. És ezekben az adatokban még nincsenek benne az úgynevezett pénzügyi közvetítőknél felvett hitelek, amelyek között a problémások bruttó hitelállománya tavaly félévkor megközelítette a 120 milliárd forintot. Ezekhez ugyanabban az időpontban 90 667 fedezetül szolgáló ingatlan tartozott.
Az akcióterv bejelentésekor Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, a kormány célja az, hogy senki ne maradjon otthon nélkül. A szándék üdvözlendő, ám ennek érdekében – különösen a kilakoltatási moratórium egy hónap múlva esedékes megszűntetése miatt – mielőbbi konkrét intézkedésekre, és jogszabályok megalkotására van szükség. Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke már ki is mondta: az akcióterv sikere a jogszabályi háttér részleteitől függ. Egyszersmind felhívva a figyelmet arra is, hogy az árfolyamrögzítés nemcsak a lakáscélú, hanem a szabad felhasználású hiteleknél is kérhető lesz, amennyiben a kölcsön fedezete lakás.
„A hétfői bejelentés nem értékelhető a bajba jutott devizahitelesek mentőcsomagjaként. Valójában ezzel az egyezséggel a felek csak elkülönítették az adókat érintő kérdéseket a kormány és a bankszektor közötti együttműködéstől” – jelentette ki a hvg.hu-nak a Széchenyi Hitelszövetség elnöke. Barabás Gyula ugyanakkor nem látja a kialakult helyzet megoldásában a plusz terhek háromoldalú felvállalásának szándékát, ahol az érintett ügyfelek mellett a kormány és a bankszektor lenne a másik kettő.
A hitelszövetség elnöke, aki politikai jellegű nyilatkozatnak értékelte a mentőcsomagot, szeretné mielőbb látni, hogy milyen feltételekkel fordulhatnának az érintettek a csak jövő januártól induló Nemzeti Eszközkezelő Társasághoz (NET). Annál is inkább, hiszen a mentőöv már eleve késésben van, miután a kilakoltatási moratórium megszűnése és a segítséget jelentő NET startja között fél év különbség van, s az előbbi javára.
Némi féket jelenthet az ingatlanárverezések terén a kormány és a bankszövetség közötti megállapodás, amely szerint a pénzügyi intézmények első körben csak a 20 milliónál nagyobb hitelösszeggel terhelt, 30 millió forintos értékhatár fölötti, nagy alapterületű ingatlanokon adnak túl. (Ezek száma jelenleg több mint 7 ezer.) Ám, azt még nem lehet tudni, hogy október elsejétől mi lesz a következő lépés az árverezések kérdésében.
A zömében kisebb méretű ingatlannal rendelkező, fizetésképtelen adósok számára tehát a bankrendszer időleges árverezési visszafogottsága ad némi haladékot, az ingatlanpiacon azonban már beindíthat némi mozgást. Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség elnöke, aki a kilakoltatási moratórium feloldását tartja a legfontosabb intézkedésnek, jelentős fellendülésre számít az ingatlanpiacon. A szakember ugyanakkor úgy látja, hogy a kormány és a bankszövetség óvatos döntést hozott. Szerinte akkor lehetne igazi az ingatlanpiac élénkülése, ha nem csupán azok a hiteladósok kapnának kamattámogatást, akik a nagyobból kisebb lakásba költöznek át.
Abban szinte minden ingatlanpiaci szakember egyetért, hogy félő, a NET-hez azok az ingatlanok kerülnek majd át, amelyek rossz paramétereik miatt amúgy is gyakorlatilag eladhatatlanok. Az eszközkezelő vásárlásainál emellett problémás lehet majd a piaci érték megállapítása is. Az ország településeinek egy részén ugyanis szinte teljesen áll a piac. Arról már nem is beszélve, hogy a települési önkormányzatoknak nem lenne pénze megvenni azokat a lakásokat, amelyeket aztán a tulajdonos visszabérelhetne.
Az intézkedések megvalósításához, beleértve az államilag építendő új lakásokat is – becslések szerint – alsó hangon is több tízmilliárd forintra lenne szükség. A bejelentett másfél milliárdos költségvetési forrás mindenki számára irreálisan kevésnek hangzik. Hacsak nem lehetne valahonnan még korábban, hasonló célokra elkülönített pénzeket mozgósítani. Borsi László, a Lakásvásár Médiacsoport elnöke úgy tartja, a Magyar Fejlesztési Banknál még meg kell lennie a hajdani Fészekrakó programhoz elkülönített milliárdoknak: a hatvanból hozzávetőleg ötvennek. Ez forrásként szolgálhatna a jogszabályi hátérrel megtámogatott akcióterv megvalósításához, ám mindezek híján a szakember véleménye változatlanul csak az, hogy a hétfői bejelentés társadalmi nyomásra született, és nem más, mint a probléma elodázása.
Borsi László kérdésünkre kifejtette: már legalább nyolc éve a bérlakásprogram kidolgozása és elindítása lenne a legjobb megoldás, és ez most sincs másként. A szakember hozzávetőleg 20-30 ezerre becsüli azoknak a lakásoknak a számát, amelyeknél szóba jöhet a NET közreműködése, majd az otthonok visszabérlése. A nagyobb lakás helyett kisebb vásárlására ígért, kedvezményes kamatozású hitelt azonban a Lakásvásár Médiacsoport elnöke nem tartja a gyakorlatban könnyen kivitelezhető megoldásnak. Példaként említve egy 20 millióért eladható ingatlant, amiből szerencse, ha a tulajdonos vissza tudja fizetni a teljes tartozását. Több esetben ugyanis az a baj, hogy még a jelzáloggal egykoron megterhelt ingatlan eladásával sem tudja kiegyenlíteni a banki számlát. Azaz, bár már lakása nincsen, a hitelintézetnek még mindig marad követelése.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
A devizahitelesek mentőcsomagját bírálja az MNB
Devizahitelesek megsegítése: íme Orbán öt pontja
