A nemzetközi válság kirobbanása után nem sokkal látványosan visszaesett a hazai hitelezési piac, s a korábbiakhoz képest azóta is csak takaréklángon pislákol. A pénzügyi intézmények sokkal óvatosabbak lettek, a korábbiaknál jóval szigorúbb feltételeket írnak elő a hitelképességhez. Miközben a háztartások is visszafogták magukat; a lakosság már jobban fél eladósodni, mint három-négy éve. Lassan oldódnak a görcsök.
A kockázatok tartóssága alaposan megemelte a hitelek költségeit is, ami az ügyfelek számára azt jelenti, hogy csak magasabb kamatokkal, díjakkal juthatnak a kért összeghez. Ezt bizonyítja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi hitelezési elemzése is, amely egy 2011 januárjában, hitelezési vezetők körében végzett felmérésen alapul. (A háztartási hitelekre vonatkozó kérdésekre összesen 14 bank válaszolt.) Ebből kiderül, hogy a lakáscélú jelzáloghitelek esetében a pénzügyi intézmények tovább szigorítottak a feltételeken, ami kizárólag a kockázatos hiteleken lévő magasabb kamatban (prémiumban) jelentkezett.
Az AEGON Hitel a legaktívabb a lakáshitelezésben |
Az ingatlanpiaci tranzakciók számának csökkenése, valamint az óvatosabb banki hitelezés eredményeképpen a bankok által megadott adatok szerint az év első két hónapjában átlagosan 7,25 millió forint lakáshitelt igényeltek az ügyfelek, az átlagos futamidő banktól függően 17 és 20 év 3 hónap között alakult – áll a pénzcentrum.hu legfrissebb összesítésében. A listát az AEGON Hitel vezeti 12,7 millió forintos átlagos hitelösszeggel, a társaság lakossági ügyfelei átlagosan 20 évre és 3 hónapra adósodnak el. Őket követi az UCB Ingatlanhitel 10 millió forintos, majd a Sopron Bank 8,4 millió forintos átlagos lakáshitel összeggel, mindkét finanszírozó ügyfelei átlagosan 20 éves futamidőt választottak. Az AXA Banknál lakáshitelt igénylők valamivel kevesebb, mint 8 millió forintot vettek fel az év első két hónapjában. A Raiffeisen Banknál 5-6 millió forint között, míg az UniCreditnél és a Budapest Banknál 5 millió forint körül alakult az átlagos hitelösszeg, az utóbbi pénzintézet ügyfelei átlagosan két és fél évvel rövidebb futamidőt választottak. Az OTP Bank ügyfelei átlagosan kevesebb, mint 3,5 millió forintot vettek fel. A legalacsonyfutamidőt szintén a legnagyobb hazai lakossági bank ügyfelei választották alig több mint 10 évvel. Az OTP-vel kapcsolatban említést érdemel, hogy a lakáshitelek terén a 2010-es új folyósítások volumene 60 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ennek eredményeként a bank folyósításból számított piaci részesedése 15-ről 29 százalékra nőtt tavaly. |
A jegybank felmérése szerint a lakáscélú hiteleknél a bankok 31 százaléka szigorított a hitelezési feltételeken 2010 negyedik negyedévében. Ennek a lépésnek elsősorban stratégiai és jövedelmezőségi okai vannak, azt nem a makrogazdasági környezet változása vagy a bankok hitelezési képessége indokolta. A következő félévben a megkérdezett pénzügyi intézmények 5 százaléka tervez enyhíteni a feltételeken, ami elsősorban a minimálisan megkövetelt hitelképességi szintet érinti, vagyis emelkedhet a hitelképes ügyfelek száma.
A fogyasztási hiteleken belül elsősorban a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél szigorított a bankok 12 százaléka, miközben az áruhitelek és hitelkártyák esetében a vizsgált intézmények 4 százaléka már enyhített. A szigorítás elsősorban a hitelképességi elvárásokban, míg az enyhítés a kamatkondíciókban következett be.
A gépjármű-finanszírozásban a pénzügyi intézmények (köztük a lízingcégek is) a válság kitörése óta most először nem szigorították tovább a hitelezési feltételeiket. A következő félévben a szóban forgó üzletágban és a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében a bankok szűk körében enyhítés várható. Ezzel szemben az MNB összegzése a hitelkártyák és áruhitelek esetében újabb szigorítással számol. Az enyhítés a kamatfelárban, díjakban és önrészben, míg a szigorítás a megkövetelt hitelképességi szintben, illetve a kockázatosabb hiteleken lévő prémiumban jelentkezhet.
Az MBN januári felmérése a tavalyi utolsó negyedév tapasztalataira támaszkodik, amikor már látszott némi keresletélénkülés elsősorban a lakáscélú, másodsorban a fogyasztási hitelek iránt. Ez utóbbiban a hitelkártya-konstrukciók és az áruhitelek iránt érdeklődnek fokozottabban, ugyanakkor a gépjármű-finanszírozás esetében tovább apadt az érdektelenség.
A következő félévben azonban minden háztartási hitel esetében keresletélénkülésre számítanak a bankok. A szektor szereplői 2011-ben növekedést terveznek az új kihelyezésekben, ám mivel sok kölcsön visszafizetése idén jár le, összességgében a hitelállomány idén is csökkenni fog.
Hiába a sok idén lejáró hitel, szép számmal akadnak olyanok is, amelyek még mindig problémásak. Ezek esetében a bankok ma is elsősorban a szerződések átalakításával igyekeznek megoldani a helyzetet. Nem meglepő, hogy az MNB is kiemelten foglalkozik felmérésében a problémás ügyfelek hiteleinek átstrukturálásával. Az összegyűjtött válaszokból az derült ki, hogy 2010 negyedik negyedévében a háztartási jelzáloghitelek esetében - a teljes szektori állományon belül - a 7,1 százalékos szintről 9 százalékra emelkedett az átstrukturált hitelek aránya. (A lakáscélú hiteleknél 5,2 százalékról 7 százalékra, míg a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 10,5 százalékról 12,5 százalékra.) A bankok majdnem minden negyedik esetben meghosszabbították a lejárt türelmi időszakokat, aminek nyomán csökkent a rossz hitelek súlya a szektori jelzáloghitel-állományon belül.
A bankok várakozásai alapján 2011-ben is folytatódik a lakossági hitelek átstrukturálása, s a folyamat 2011 végére már a jelzáloghitel-állomány 10 százalékát érintheti.
A gépjármű-finanszírozásban 2010 negyedik negyedévében is jelentősen emelkedett az átalakított hitelszerződések állománya, 7,8 százalékról 9,8 százalékra. A várakozások alapján 2011 végére ez az arány megközelítheti a 12 százalékot. A gépjármű-hitelek esetében azonban az átstrukturálás nem segített az állomány helyzetén, annak inkább romlott a minősége.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.