A szóban forgó nyilvántartás folyamatos feltöltése – szemben a hiteladósok feketelistájával (Központi Hitelinformációs Rendszer vagy ismertebb nevén a BAR-lista) – nem kötelező a hazai bankok számára, ahhoz a pénzügyi intézmények önkéntesen csatlakozhatnak. Létrehozásával az volt a cél, hogy a már egyszer vagy akár többször kifogástalanul törlesztő adósok könnyebben és gyorsabban juthassanak hitelhez. A lehűlt hitelpiac miatt azonban a szolgáltatás egyelőre nem tudott elindulni, még az adatfeltöltés fázisánál tartanak.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által tavaly ősszel indított fogyasztóvédelmi témavizsgálat tapasztalatai arra mutatnak, hogy mégsem olyan derűs hatású a banki ügyfelek pozitív adóslistája, mint amilyenre a rendszer megszületése előtt az érintettek számítottak.

A hatóság öt pénzügyi intézménynél azt igyekezett megállapítani, hogy az önkéntesen csatlakozott társaságok ügyfelei egyértelmű, teljes körű tájékoztatást kapnak-e a listáról a szerződéskötés előtt. Ám a vizsgálat során kiderült, hogy mindössze egy hitelintézet informálta teljes körűen a fogyasztókat a szolgáltatásról. Két piacvezető banknál viszont alapvető hiányosságokat tártak fel. Ez a két cég annak ellenére sem tájékoztatta megfelelően az ügyfeleket, hogy a vizsgált időszakban már adatokat továbbítottak a pozitív adóslistába – foglalta össze a tapasztalatokat a PSZÁF.

A felügyelet kérdéseire adott fogyasztói válaszokból kiderült, hogy a bankok több esetben nem adtak sem szóbeli, sem írásos tájékoztatást a pozitív adóslistáról, a pénzügyi intézménynek az adattovábbításban való részvételéről, az ügyfél általi csatlakozás lehetőségéről, a csatlakozás egyszerűségéről, ingyenességéről, visszavonhatóságáról, s a szolgáltatás előnyeiről.

Szakemberek szerint egy pozitív adóslista ismeretében a bankok az esetek 95 százalékában meg tudják gyorsítani a hitelkérelmek elbírálását. A feltöltött adatok segítségével pontosabban meg lehet határozni a hitelkérelmezők visszafizetési képességét és fizetési készségét, megakadályozható a túlzott eladósodás, jobban meg lehet becsülni a kockázatokat, miközben a jó adósok kockázati felára csökkenhet. Azaz a hitelintézetek a korábbi hiteleiket pontosan törlesztő ügyfeleknek az átlagosnál kedvezőbb kondíciókat kínálhatnak. Mindez pedig a hitelpiac stabilizálódását is segíti.

Szinte valamennyi EU-tagállamban már évek óta (Németországban megközelítőleg 100, Olaszországban 60 éve) működik hasonló adóslista, és bevezetésük nyomán az adott országok piacán mérhetően erősödött a hitelezői bizalom. Kivételnek csupán Finnország és Franciaország számít. Az utóbbiban már a Nemzetgyűlés elé is eljutott a javaslat, ám a tárgyalása elsikkadt. Az északi országban pedig a sajátos bankpiac akadályozza a pozitív adóslista létrehozását: a piacon domináns három nagybank egymással egyeztetve elutasította az erre vonatkozó kezdeményezést. Az EU-n kívül viszont Horvátországban és Szerbiában is működik pozitív adóslista. Sőt az USA-ban már 120 esztendeje segíti hasonló intézmény a bankok hitelezési tevékenységét.

A Magyar Bankszövetség üdvözli, hogy a PSZÁF vizsgálta a pozitív adóslista fogyasztói hatását – jelentette ki megkeresésünkre Müller János a szervezet vezető tanácsadója. Kiemelte, hogy a hatóság e hitelezési folyamatot segítő szolgáltatás továbbfejlesztése érdekében az ügyfelek fokozottabb tájékoztatását várja el, ugyanakkor nem érti, hogy miért nem lehetett ezt az intézmény már korábban, állami keretek között létrehozni?

Mint ismert, bő két éve már a törvénytervezet is készen állt, sőt a parlamenti bizottságok napirendjükre vették a tárgyalását, ám adatvédelemi aggályok miatt az ügy megfeneklett. A pozitív adóslista itthon végül üzleti alapon és szigorúan önkéntesen jött létre. A BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. által működtetett Credit Reference (CR) rendszer kizárólag a lakossági ügyfelek hitel- vagy hitel jellegű szerződéseit (folyószámlahitel, hitelkártya, áruhitel, személyi kölcsön, autófinanszírozás, jelzáloghitel, értékpapír-kölcsönzés, befektetéssel kombinált hitelek) és a kapcsolódó információkat tartja nyilván. Kizárólag a pozitív hiteladatokat rögzíti, azaz mulasztásról vagy késedelmes fizetésről nem tartalmaz adatot. A rendszerbe új vagy korábbi, de még élő hitelszerződés tölthető fel. A hitelszerződések adatait a rendszer a lezárást követően öt évig tárolja, ezt követően azokat véglegesen törlik.

A lajstrom feltöltését tavaly április 1-jén kezdték meg, s ha nincs a válság miatti jelentős hitelezési visszaesés, már lenne rajta annyi adat, hogy működhetne a rendszer. A megváltozott helyzetben azonban az első lekérdezés legkorábbi időpontja az idei év vége lehet – válaszolta érdeklődésünkre Nagy Róbert, a BISZ Zrt. elnök-vezérigazgatója. „A hazai piacon korábban jelentős mennyiségű jelzáloghitel állomány alig változik, az autókölcsönök piaca befagyott; többnyire csak folyószámla és fogyasztási hiteleket, valamint a hitelkártyákhoz kapcsolódó összegeket helyeznek ki a pénzügyi intézmények.” Arra a kérdésre azonban, vajon miért nem tájékoztatták körültekintőbben a bankok ügyfeleiket a pozitív adóslista lehetőségéről, a BISZ Zrt. első emberének nem volt ötlete. Nagy Róbert csupán annyit mondott, hogy ők is megpróbálnak ennek utána járni. A közeljövőben oktatást is tartanak a partnereik számára arról, hogy mire figyeljenek a hitelezést segítő szolgáltatás használatakor.

A CR az önkéntességen alapuló adatszolgáltatásra épül, mind a rendszerhez csatlakozó és adatokat szolgáltató pénzügyi intézmények, mind az ügyfelek részéről. Az ügyfeleknek minden egyes hitelszerződés esetén hozzá kell járulniuk adataik átadásához, még akkor is, ha az érintett ugyanattól a banktól vesz fel egymás után többféle kölcsönt. Az önkéntesség jegyében azonban az ügyfelek bármikor kezdeményezhetik az adataik törlését, függetlenül attól, hogy fennáll-e még a szerződés vagy már csak a lezárás utáni öt éves periódus ketyeg.

Az ügyfél hozzájárulását követően a hitelt nyújtó, CR szolgáltatóval szerződött hitelintézet öt napon belül továbbítja a hitelszerződés adatait az információs rendszerbe. Innen kezdve az ügyfél szerződéseire vonatkozó összes tárolt adat elérhető valamennyi CR szolgáltatóval szerződött pénzügyi intézmény számára az ügyfél további hiteligényléseinek elbírálása során. Ez a gyakorlatban a következő hiteligénylést befogadó másik bank számára azt jelenti, hogy a kérelmező teljes pozitív hiteltörténetét lekérdezheti.

A CR rendszerében rögzített információk banktitoknak számítanak, így azok száma is meglehetősen korlátozott, akik hozzáférhetnek. E körbe az adatokat feltöltő, illetve az azokat lekérdező hitelintézet tartozik; az ügyfélnek pedig lehetősége van megtudni valamennyi, róla nyilvántartott adatot egy egyedi szolgáltatás segítségével. A felsoroltak mellett hozzájuthat még az adatokhoz az információs rendszert üzemeltető cég, kizárólag az adatok tárolása, a biztonság fenntartása céljából.

A pozitív adóslistához eddig mintegy 160 pénzügyi intézmény csatlakozott. Ezek közül 24 bank, szakosított pénzintézet, illetve fióktelep, 59 pénzügyi vállalkozás, 76 pedig takarékszövetkezet, illetve hitelszövetkezet. A nagyobb bankok közül azonban nem szerződött a BISZ-szel az OTP Bank, az Erste Bank és a Budapest Bank. Nagy Róbert szerint a csatlakozó intézmények együttesen így lefedik a lakossági hitelpiac mintegy 70 százalékát, a hitelintézetek darabszámát nézve pedig a lakossági hitelezéssel foglalkozók mintegy 90 százalékát.

A felügyelet a vizsgálati tapasztalatok után közölte: a jövőben elvárja a pozitív adóslistához önként csatlakozott pénzügyi intézményektől, hogy valamennyi potenciálisan érintett ügyfél, minden esetben kapjon a szolgáltatással, az adatok továbbításával és azok következményeivel kapcsolatos szóbeli, illetve írásos tájékoztatást. S a hitelintézetek, pénzügyi szolgáltatók valamennyi szóba jöhető fogyasztónak kínálják fel a lehetőséget.  Továbbá a PSZÁF szerint az is szükséges, hogy az újonnan szerződő vagy a korábban kötött szerződésüket módosítani kívánó ügyfelektől a pénzügyi intézmények írásban kérjenek nyilatkozatot arról: hozzájárulnak-e a létrejövő szerződés adatainak átadásához a pozitív adóslistába.