Tavaly 32 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt és 28 400 új lakásra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 2008 azonos időszakához viszonyítva az első és második negyedévben 15-18 százalékkal nőtt, majd a következő negyedévekben 23-24 százalékkal csökkent. A visszaesés elsősorban a lakossági építkezések terén mutatkozott meg: ötödével kevesebb lakás épült természetes személyek megrendelésére, és hasonló arányban csökkent a saját használatra készült lakások száma is. A vállalkozói lakásépítés, valamint az eladásra szánt lakások száma azonban csak kismértékben, 3 százalékkal csökkent.

A legtöbb új lakást, az összes 51 százalékát vállalkozások építtették 2009-ben. Az önkormányzatok lakásépítési tevékenysége felülmúlta az előző évit, de még ez is kevesebb mint 200 lakást jelentett, szinte kizárólag – 94 százalékos arányban – Budapesten. Közel duplájára emelkedett a bérbeadás céljából történő építés, az 580 új bérlakás létrejöttében mindhárom építtetői csoport részt vállalt.

A kivitelezői körben a lakossági házilagos kivitelezés visszaszorulása a legszembetűnőbb: az előző évhez viszonyítva 38 százalékkal kevesebb, 4 100 új lakás épült fel így, részarányuk 13 százalékra csökkent.

Az új lakások átlagos nagysága 89 négyzetméter, a 2008-as átlaghoz viszonyítva csekély mértékben, 1 négyzetméterrel csökkent. Az építkezések területi megoszlását tekintve tovább erősödött a főváros szerepe, egyharmadát adva az országos lakásépítésnek. Budapest mellett Baranya, Csongrád és Somogy megyében 5-16 százalékkal nőtt a használatba vett lakások száma. Fejér, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében az átlagosnál kisebb mértékű csökkenést mutatnak az adatok, míg az ország többi megyéjében átlag feletti visszaesés következett be.

A lakásépítésre kiadott új engedélyek száma minden településtípusban és minden megyében csökkent, bár különböző mértékben. Fejér és Heves megyében fele annyi új engedélyt sem adtak ki, mint az előző évben, míg az ezen a téren is meghatározó fővárosban 38 százalékkal, a legkisebb visszaesést mutató Bács-Kiskun megyében pedig 8 százalékkal kevesebbet.

A negyedéves adatok tanúsága szerint a visszaesés fokozatosan következett be: az év során, az első negyedévben 12, a negyedikben 54 százalékkal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint 2008 azonos időszakaiban. Az új engedélyek év közbeni alakulásában példa nélküli, hogy többségét az év első felében adták ki, míg a második félévben csupán ezek 28 százalék-át.

A befejezett üdülőépítések száma már negyedik éve csökken, de a legerőteljesebben 2009-ben. Tavaly mindössze 508 új üdülőegységet vettek használatba, 29 százalékkal kevesebbet, mint 2008-ban. Az új üdülők a korábbinál nagyobb, 82 négyzetméteres átlagos alapterülettel épültek. Az üdülőépítési szándék is visszaesett, 610 üdülőépületben 1060 új üdülőegység építésére kértek engedélyt, ami 21 százalékkal elmarad a 2008. évitől.

Tavaly 4 140 lakás szűnt meg, 10 százalékkal több, mint az azt megelőző évben. Budapesten másfélszeres volt a növekedés, elsősorban avulás és településrendezés miatt. A megszűnt lakások 29 százaléka, a fővárosiak esetében több mint a fele önkormányzati tulajdonban volt. Országosan tekintve, a korábbinál kisebb méretű lakások szűntek meg, átlagos alapterületük 64 négyzetméter volt.

A kiadott új építési engedélyek szerint több mint 2 millió 750 ezer négyzetméter lakóépület és 3 millió 360 ezer négyzetméter nem lakóépület építését tervezik. Az előbbiek esetében ez 31, az utóbbiakat illetően 26 százalékos csökkenést jelent 2008-hoz viszonyítva. A lakóépületek kategóriájában legnagyobb arányú visszaesés a 3 és több lakásos házak körében történt, 37 százalékkal kisebb területet terveznek beépíteni, mint a 2008-as szándékok szerint. Az új engedélyek alapján így a beépítendő terület felét egylakásos házként tervezik, a 3 és több lakásos épületek 38 százalékos részarányt képviselnek.

A nem lakóépületek közül a tervezett mezőgazdasági épületek összes hasznos alapterülete több mint 40 százalékkal, az ipari épületeké közel 40 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt időszakban volt, míg a hivatali épületeké több mint 10 százalékkal több.