Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az szinte teljesen bizonyos, hogy aki megfordult már Prágában, vagy akár cseh kocsmák bármelyikében, az találkozott az újabban nálunk is fel-feltűnő, ecetes lében pácolt cseh szafaládéval, közismertebb nevén az utopeneccel, azaz vízbefulladttal.
A beteges elnevezésű sörkorcsolyát minden magára is valamit adó cseh sörözőben, vendéglőben helyben készítik el, és a pulton levő hatalmas befőttes üvegből árulják.
Az elkészítés és az eladás ilyen profánsága az Európai Uniós csatlakozást követően kis híján az utopenec betiltásához vezetett. A csehek persze megvédték gasztronómiájuk eme unikumát, a sörkorcsolyák non plus ultráját, de állítólag azóta jobban ügyelnek a higiéniára…
A vízbefulladásra utaló morbid elnevezés nem a szafaládé darabkák ecetes fürdőjéből származik, hanem feltalálójának tragikus halálából. Az immár több mint százéves legenda szerint élt egyszer Berounban egy mesterember, bizonyos Šamánek, aki molnár volt és fogadós egyszemélyben. Nos, a mester a nem igazán ízletes – rosszindulatú pletyka szerint romlott – kolbászfélét minőségjavítási célból áztatta savanyú lébe, nagy mennyiségű hagymakarikával egyetemben. A találmány talán feledésbe is merült(!) volna, ha Šamánek a vízimalom kerekeinek javítása közben nem fullad a folyóba.
A helyi közvélemény úgy reagált az eseményre, hogy Šamánek kulináris újítása megkapta az utopenec, azaz a vízbefulladt nevet. A tragikomikus történet és az ecetes kolbász híre szájról szájra, kocsmáról kocsmára terjedt, és az utopenecet mindenki szerette volna megkóstolni, így aztán az étek rövid idő alatt beépült a cseh mindennapokba.
A cseh utopenec alapja a špekáček elnevezésű helyi húsipari termék, mely átmenetet képez a koktél virsli, a szafaládé és a debreceni között. Ez ugyan nem kapható itthon, de mivel az utopenecnek nincs etalonja, ezért gyakorlatilag elkészítéséhez bármilyen hasonló holmit felhasználhatunk. Szerintünk a legjobb a tömzsi, rövid szafaládé. Ezen kívül kell még nagyobb mennyiségű karikára vágott vöröshagyma, megtisztított fokhagyma, babérlevél, szemes bors, de kísérletező kedvűek tehetnek még bele sárgarépát, uborkát, csípős macskapöcse paprikát.
Az elkészítése nem igényel különösebb szakértelmet. A kolbászkákat (špekáček, szafaládé, debreceni, stb) megszabadítjuk a bőrüktől, és berakosgatjuk egy – a mennyiség szerint kiválasztott – befőttes üvegbe: egy sor kolbászka, egy sor hagymakarika és soronként bedobáljuk a többi hozzávalót is, majd leöntjük az előzőleg felforralt cukrozott, sózott, majd lehűtött, 5-10 százalékos ecetes lével.
Ezután már nincs más dolgunk, mint lezárni a befőttes üveget és a lakás egy hűvös zugában pihentetni öt-tíz napig. Előbb nem érdemes belenyúlkálni, utána viszont kiflivel, vagy barna kenyérrel, és sok sörrel fogyasztandó. Mindenre elszánt borisszák kipróbálhatják poharazáskor, esetleg fröccsözéshez, ki tudja, hátha kiderül róla, hogy létezik bor, amihez odakorcsolyázhat.
