Bizonyos fűszerfajták pár száz éve értékesebbek voltak az aranynál is. Ölni, rabolni, csatákat vívni is képesek voltak értük eleink. Ilyen kincs volt a szegfűszeg is, amit besunyvasztunk a spájzba, és leginkább a karácsonyi mézeskalács, meg a forralt bor készítésekor veszünk elő. Pedig a jellegzetes illatú és formájú fűszernek számos létjogosultsága van a konyhán innen s túl.
De mi fán is terem a szegfűszeg? Nem más, mint egy, a trópusi, meleg vidékeken élő - feltételezések szerint az indonéziai fűszerszigetekről származó - , 15-20 méter magasra is megnövő fa még ki nem nyílt, pirosas színben játszó bimbója. Formája valóban szögre hasonlít – és nem annyira szegfűre. Hivatalos neve Syzygium Aromaticum. Az ókori kínaiak egyszerűen csak a "nyelv fűszerének" hívták, európai elnevezése a francia clou - szög szóból származik. A kontinensre egyébként arab kereskedők hozták be még a római birodalom idején.
A természetgyógyászatban, népi gyógyászatban mindig is nagy becsben tartották, hisz tucatnyi nyavalyát képes gyógyítani, vagy éppen távol tartani. Leginkább fájdalomcsillapító, helyi érzéstelenítő, fertőtlenítő és gyulladás gátló hatása ismert. Serkenti az emésztést, hasmenés és hányinger esetén is eredményesen használható. A télen gyakrabban előforduló légúti megbetegedések esetén is érdemes bevetni.Szóval, ez is afféle patikaszer, amit a fűszerpolcon tarthatunk akár egészben, őrölve vagy illóolajként. S ha főzés közben elkap a fejfájás, szédülés már szagolgathatunk is egy szegfűszegekkel tűzdelt almát. Fogfájásnál vagy az illóolajával dörzsöljük be az ínyünket, vagy szétrágunk pár szem szegfűszeget; fülfájásnál vattára csepegtetünk az olajából, dugaszolunk, és a hatása nem marad el. Üde lehetet biztosít és fertőtleníti is a szájüreget, így illóolaját érdemes fogkrémbe is keverni. S ha netán randi előtt nem bírtunk ellenállni egy nagyobb kísértésnek, mely jó fokhagymás étel képében érkezett, akkor indulás előtt rágcsáljunk szegfűszeget. Állítólag régen némely uralkodó színe elé csak úgy járulhattak az alattvalók, ha szegfűszeget rágcsáltak...
A szegfűszeg jellegzetes, kissé kesernyés, de semmi mással nem összetéveszthető ízét magas illóolaj tartalmának köszönhetjük. Hogy milyen a jó minőségű szegfűszeg? Egyszerűen tesztelhetjük: ha összenyomjuk, bőrünkön olajos érzetet ad, és erőteljes illatot áraszt; ha vízbe dobjuk, akkor fejjel lefelé úszkálva marad meg a felszínen.
Vajákoltunk, kuráltunk, ellenőríztünk, most már zavartalanul gasztrózhatunk. A szegfűszeg szinte minden gyümölccsel nagyszerűen harmonizál, elmaradhatatlan fűszere a legtöbb kompótnak, befőttnek, és elképzelhetetlen nélküle a forralt bor is, aminek ugyebár szezonja van. Íze nagyszerűen illik a sütőtökhöz és a most divatozó édeskrumplihoz is, bátran kísérletezzünk vele. Paradicsomos ételeket is megbolondíthatunk vele, pár szem szegfűszeggel új ízvilágot érhetünk el.
A legtöbben csak süteményekhez, gyümölcsökhöz társítják, és persze sose hagyják ki a mézeskalácsból, de ezek után talán nem meglepő, ha felelőségünk teljes tudatában állítjuk, hogy szárnyas ételekhez, húsokhoz is érdemes használni. Például, ha egészben sütjük a szárnyast, szórjunk a belsejébe pár szem szegfűszeget, illatosabb, aromásabb lesz tőle a hús, de páclevekből sem érdemes kihagyni.
Egyébként a legtöbb húsfűszer keverékben is megtalálható, és egyik elmaradhatatlan ízesítője a curry-pastáknak, a híres arab baharat fűszerkeveréknek és a worcestershire szósznak is.
Jól harmonizál a citrusfélékkel, fahéjjal, gyömbérrel, szerecsendióval, kardamommal, csilivel.
Nemcsak ételek, de italok készítésekor is bevethetjük. A legtöbb likőrnek, bólénak kellemes aromát kölcsönöz, és találkozhatunk vele ízesített sörök hozzávalói között is.
Gyanútlanul, váratlanul ráharapni a kész ételben, elég kellemetlen, így főzéskor, sütéskor vagy fűszertojásba téve használjuk, vagy egészben szórjuk, szúrjuk gyümölcsbe, húsba, így tálalás előtt könnyen eltávolítható. Sütemények készítésekor a legcélszerűbb az őrölt változatot használni.
Receptek
ALMÁS KRÉMLIKŐR
Hozzávalók 1,2 literhez:
2,5 dl vodka
2 dl tejszín
6 dl almalé
20 dkg barna cukor (vagy 4 evőkanál méz)
2 rúd egész fahéj
7 szem szegfűszeg
3 evőkanál vaníliaesszencia
3 evőkanál citromlé
1 citrom reszelt héja
1 teáskanál őrölt fahéj
2 csipet gyömbér
2 csipet frissen őrölt szerecsendió
1 csillagánizs
Elkészítés:
A vodkába tegyük bele az egész fahéjat, a csillagánizst és a szegfűszegeket, így érleljük legalább egy hétig. Ha kitelt az ideje, az almalevet, a tejszínt és a cukrot lassú tűzön forraljuk fel, adjuk hozzá a többi fűszert, és keverjük össze a vodkával. Várjuk meg, amíg kihűl, szűrjük le és öntsük üvegbe. Hűtőben tároljuk. Tartósítószer nélkül egy-két hétig eláll.
RÉSZEGES, FŰSZERES CSIRKEMÁJ PÁSTÉTOM
Hozzávalók:
50 dkg csirkemáj
1 közepes fej lilahagyma
3 gerezd fokhagyma
0,4 cl sherry vagy félédes fehérbor, vagy konyak
3 evőkanál olaj
3 dkg vaj
¼ kávéskanál őrölt szegfűszeg
¼ kávéskanál őrölt fahéj
¼ kávéskanál szerecsendió
¼ kávéskanál frissen őrölt fekete bors és fehér bors vegyesen
1 teáskanál mustár
1 teáskanál só
3 dl tej
A tetejére, bevonatnak: 10 dkg vaj
Elkészítés:
A csirkemájat megtisztítjuk, megmossuk, és 3 dl tejet ráöntve egy éjszakán át hűtőben áztatjuk, így ízesebb, zamatosabb, krémesebb lesz.
A felhevített olajon megpároljuk az apróra vágott lilahagymát és az áttört fokhagymát.
Rádobjuk a fűszereket, egyet-kettőt keverünk rajta, majd hozzáadjuk az alaposan lecsepegetett csirkemájat. 6-7 percig sütés után ellenőrizzük: egy nagyobb csirkemájat ketté vágunk, ha a belseje még rózsaszín, de már nem véres, akkor jó. Nem szabad túlsütni, mert megkeményedik.
Ha langyosra hűlt, botmixerrel pépesre keverjük, közben hozzáadjuk a sherryt és puha vajat. Addig keverjük, amíg egynemű, krémes állagot kapunk. Egy őzgerinc vagy más formába öntjük. 10 dkg vajat megolvasztunk, megvárjuk, míg langyosra hűl, és a pástétom tetejére egyenletesen eloszlatjuk. Ez légmentesen elzárja, nem romlik meg és finomabb is tőle. Folpack-kal borítva hűtőben tároljuk.
Friss kenyérrel, pirítóssal egyaránt finom.
ASZALT GYÜMÖLCSÖS, FŰSZERES PULYKAMELL CSÍKOK VÖRÖSBORBAN
Hozzávalók:
60 dkg pulykamell filé
10 dkg aszalt szilva
7 dkg aszalt sárgabarack
2 savanykásabb alma
2 körte
3 narancs leve
2 dl száraz vörösbor
1 evőkanál méz
1 narancs reszelt héja
8 dkg vaj + 2 evőkanál olaj
1/2 kávéskanál őrölt fahéj
1/4 kávéskanál őrölt szegfűszeg
frissen őrölt fekete bors
6 dkg só
víz
Elkészítés:
Egy nagyobb lábasban, tálban 6 dkg sót elkeverünk 1 liter vízzel, hozzáöntjük a frissen facsart narancslevet. Beletesszük a nagyjából tenyérnyi darabokra vágott pulykamell filét és 5-6 órára magára hagyjuk ebben a páclében. Így a pulyka ( de a csirkemell filé is) beveszi a só-narancs ízét, nem fog kiszáradni, zamatos lesz.
Az aszalt gyümölcsöket legalább 1 órára forró vízbe áztatjuk, a friss gyümölcsöket, megtisztítjuk, feldaraboljuk és ráöntjük a bort. A pulykahúst kiszedjük a vízből, lecsöpögtetjük, mindkét oldalán meghintjük frissen őrölt fekete borssal. A felhevített vajon és olaj keverékén mindkét oldalán fehéredésig sütjük. Szűrőlapáttal kivesszük a serpenyőből és folpackba csomagoljuk legalább 15 percre, így szaftosabb, zamatosabb marad. A megmaradt zsiradékra rádobjuka feldarabolt aszalt és friss gyümölcsöket, rálöttyintjük a bort is, amiben áztak, hozzáadjuk a mézet és a fűszereket. Lassú tűzön forralásig melegítjük. A pulykahúst kibontjuk a folpackból, csíkokra vágjuk, és a boros-gyümölcsös mártással leöntve tálaljuk. Kiváló köret hozzá a mazsolás rizs.