Mit kell tudni a pezsgőfajtákról?
Az igazi, nemes pezsgő színe az arany különböző árnyalataiban pompázik. Lehet halványabb vagy borostyán, zöldes, sárgás vagy ezüstös fénye. De a változatosság nem csak a szemet gyönyörködteti, hanem a pezsgők karakteréről, az érési idő hosszáról vagy az alapborok szőlőfajtáiról is sokat elárul.
A francia pezsgők készítése során a 17. század óta alkalmazzák a borházasításnak nevezett műveletet. A különböző szőlőfajtákból, termőhelyekről vagy évjáratokból származó alapborok keverése lehetővé tette minden pezsgőház számára, hogy csak rá jellemző, egyedi stílust hozzon létre. Minden pezsgőgyártó különböző fajtájú pezsgőket kínál, amelyek mindegyike tükrözi a gyártó stílusát. A Párizstól északkeleti irányban található, a szőlőtermesztés szempontjából zord éghajlatú Champagne régióból származó pezsgők 90 százaléka brut. Ezekben a kiegyensúlyozott, mégis inkább száraz borokban a hozzáadott cukor mennyisége kevesebb, mint 15 g/liter. Aperitifként vagy étkezések kísérőjeként is fogyaszthatók.
A még szárazabb, extra-brut pezsgőkben a hozzáadott cukor mennyisége kevesebb, mint 6 g/liter. Talán ezek a borok mutatják meg igazán a régió tiszta, természetes ízeit. Az utóbbi időben egyre népszerűbbek a kizárólag Chardonnay szőlőből készülő brut nature (egyáltalán nem adnak hozzá cukrot) és extra-brut pezsgők, melyek fanyar száraz ízét friss, virágos jegyek gazdagítják. Néhányan a legnagyobb séfek közül arra esküsznek, hogy ezek a pezsgőfajták illenek leginkább az étkezések mellé.
A Kelet-Európában és Oroszországban népszerűbb demi-sec pezsgők esetében a hozzáadott cukor mennyisége 33-50 g/liter, míg a sec pezsgőknél 17-35 g/liter között lehet. A franciául doux, azaz édes pezsgőt gyakorlatilag nem gyártanak Champagne-ban. Noha Magyarországon korábban az édes és félédes pezsgők voltak kedveltek, a champagne-i pezsgők közül ma már hazánkban is a brut a legnépszerűbb. Érdemes kipróbálni mindegyiket, hogy megtalálhassuk a saját ízlésünknek legjobban megfelelő ízt. Egyre több rajongója van a kellemes karakterű, gyümölcsös rosé pezsgőknek, amelyeket gyakran meghitt pillanatok kísérőjeként választanak. Kétfajta eljárással készülnek: a hagyományos, ma már igen ritka módszer szerint a kék szőlőfajták (Pinot Noir, Pinot Meunier) héjának macerálásával, áztatásával vagy kevés, a régióból származó vörösbor hozzáadásával.
Csillagos magyar pezsgők |
A Decanter magazin 2010-es pezsgőtesztjén ugyancsak megállták a helyüket a nemzetközi mezőnyben a hazai pezsgők. A 20 pontos rendszerben négycsillagos minősítést (16,5-18,49 pont, kifejezetten ajánlott megjelöléssel) érdemelt ki a palackos erjesztésű és érlelésű kategóriában a Louis Francois&Co.Extra Brut nyerspezsgő 2007(György-villa, Etyek-Buda), a Vincent Blanc Fleur 2007 (Garamvári Szőlőbirtok, Balatonboglár), a Zöld Olivér 2007 (Taschner, Sopron), a Vincent Evolution Rose 2005 (Garamvári Szőlőbirtok, Balatonboglár) és a Törley Chardonnay Brut 2006 (Törley, Etyek-Buda).
A 1,5 literes magnum palackban érleltek közül négy csillagos a Hungaria Extra Dry, a Hungaria 55 és a Hungaria Grand Cuveé Brut (Hungaria Pezsgőpincészet, Etyek-Buda). A tartályban erjesztett pezsgők kategóriájában ugyanilyen kimagasló eredményt ért el a Chapel Hill Sparkling Pinot GrigioBrut (Balatonboglári Borgazdaság). |
Az évjáratos vagy vintage megjelölésű champagne kizárólag egy évjárat alapboraiból készül – kivételesen jó adottságú években. Ezért a vintage borok az évjáratra jellemző változatos aromákat és struktúrákat kifejező, nagyon jellegzetes karakterű italok. Mivel a kimagasló minőségű vintage pezsgők 6 évig pihenhetnek a hűvös mészkőpincékben a második erjesztést követően, idén novemberben kezdték forgalomba hozni a franciák ígéretes 2004-es évjáratát. Az üzletekben található francia pezsgők közül ezt, vagy a 2002-es palackokat érdemes választani gazdag, összetett, életteli struktúrájuk miatt. Bár a francia pezsgők mindig fogyasztásra készen, azaz a legmegfelelőbbnek tartott érettségi fokon kerülnek ki a pincékből, számos évjáratos pezsgőt jól el lehet tárolni megfelelő körülmények között.
Az évjárat nélküli vagy non-vintage pezsgők általában több különböző termőterületről és évjáratból származó alapborok keverésével készülnek. A műveletnek köszönhetően egy megkedvelt márkát választva a fogyasztók minden évben hasonló pezsgőt kapnak. A nagy pezsgőházak megbízható, évről évre állandó stílusát ezért leginkább non-vintage brut pezsgőik tükrözik. A nem évjáratos pezsgőket vásárlás után érdemes minél hamarabb elfogyasztani. A tárolással romlik a minőségük, elveszítik jellegzetességeiket.
Különleges kategóriát képeznek a monocru pezsgők, melyek kizárólag egy termőhely szőlőiből készülnek. A special cuvée vagy prestige cuvée megjelölésű italok pedig a legfinomabb, legjellegzetesebb alapborokból készülő nem mindennapi pezsgők. A Champagne Appellation szabályozása szerint az itt készülő pezsgőket kizárólag három szőlőfajta – a Pinot Meunier, a Pinot Noir és a Chardonnay – keverésével készítik arra törekedve, hogy megteremtsék a rájuk jellemző erő, gyümölcsösség és kifinomultság közötti harmóniát. Ugyanakkor léteznek olyan pezsgők is, amelyeket csak a fehér vagy a kék szőlőkből erjesztenek. (Ez az információ nem minden esetben szerepel a címkén.) A blanc de blancs kizárólag Chardonnay szőlőből készülő elegáns, kifinomult champagne. A blanc de noirs pedig Pinot Noir-ból és/vagy Pinot Meunier fajtákból préselt erőteljes, zamatos, ugyanakkor gyümölcsös aromájú ritka pezsgő. Mindkét fajta lehet évjáratos vagy évjárat nélküli.
A címke a palack egyik fő ékessége, ugyanakkor tájékoztatja a fogyasztókat a champagne eredetéről is. 1979 óta a következő hivatkozásokat kell tartalmaznia: „Champagne” kifejezés, márkanév, cukortartalom, névleges mennyiség, alkoholtartalom (10-13 százalék között), gyártó vagy előállító neve kiírva vagy speciális kóddal jelölve, származási ország és származási hely szintén kiírva vagy kóddal jelölve. Tartalmaz továbbá egy minden márkára jellemző egyedi regisztrációs számot.