2010. augusztus. 16. 05:55 Vétek György Utolsó frissítés: 2010. augusztus. 15. 23:32 Gasztro

Ilyen is van: örmény sör

Nem a jereváni rádióból tudjuk, hogy a sörfőzés hagyománya Örményország területén régebbi, mint maga az ország.

A mai Jereván szomszédságában levő Karmir Blurban, az Urartu királyság fővárosában Krisztus születése előtt a 9. és 7. század között már virágzott a sörfőzés. Legalábbis erről tanúskodnak a város romjai között feltárt ékírásos feliratok és különböző mesterségábrázolások. De ezt igazolják azok az előkerült edények és szerszámok is, amelyeket a sörfőzéshez használtak az ókor mesterei. Hérodotosz, a történetírás atyja a Kr. e. 5. században pedig már az örmény sörök minőségét méltatta.

A későbbi évszázadok során az örmény sörök némiképp háttérbe szorultak a borral szemben, és a sörfőzés megmaradt a háziipar keretein belül. Az első korszerűnek mondható, ipari léptékkel mérhető sörfőzdét csak a 19. század végén építették fel az országban, de az sem működött túlságosan hosszú ideig, a vérzivataros évtizedek nem kifejezetten kedveztek e foglalatosságnak.

Így egészen 1952-ig kellett várni, hogy az Örmény Szocialista Köztársaságnak sörgyára legyen. Ekkor építették fel, és adták át a ma működő három nagyobb sörfőzde közül az elsőt, a jerevánit. Az 1997-ben privatizált Yerevan Brewery a legnagyobb az országban, ahol jelenleg kilencféle sört főznek. (Emellett még természetes gyümölcsleveket és nektárokat is készítenek.)

A Kilikia (ez az egykori „nagy Örményország” Törökország területén regnált királyság neve) márkanév alatt forgalmazott sörökből exportra is jut. Elsősorban Oroszországba, Grúziába, Görögországba, Hollandiába, de az USA-ba is.

A fővárostól 120 km-re északra Gyumri városában 1970-ben építettek sörfőzdét, amelynek terméke rövid időn belül népszerű lett az örmények körében. Az 1988-as földrengés során azonban a teljes sörgyár, berendezésekkel együtt megsemmisült. Nem is kezdődött meg az újjáépítés csak az 1995-ös privatizációt követően. Ekkor azonban sorra életre keltették a termelőegységeket, és 2002-től ismét teljes kapacitással működik a sörfőzde, ahol négyféle – a városról elnevezett – sört készítenek. A Gyumri – egy mai sörfőzdétől meglehetősen szokatlan módon – saját árpaföldekkel rendelkezik, ahol önellátó módon termeli meg a sörgyártáshoz szükséges gabonát.

A legfiatalabb örmény sörgyárat a testvéri Csehszlovákia szakemberei tervezték és építették fel 1974-ben a Jerevántól mindössze 10 km-re fekvő Abovyan-ban. A Kotayk Brewery – 1997 óta a franciaországi központú, de Afrikában, Ázsiában és Oroszországban is érdekelt Castel Group tulajdonában – azóta is cseh technológiával készíti söreit, szám szerint négyfélét, amelyet a közigazgatási terület, Kotayk után neveztek el. Talán nemsokára eljön az az idő, amikor nem kell Jerevánig utaznia az érdekességekre szomjas sörkedvelőknek, hogy az örmény márkákat is megkóstolhassák.

Kult Balla István, Németh Róbert 2024. november. 30. 20:00

„Ez az első olyan lemezanyag, aminek az írása közben józan voltam” – Analog Balaton-interjú

„A leszaromság is abból jöhet, hogy csináljuk, amit szeretünk, és nem kell magunkat megerőltetni” – írja le a nemrég Repedés című albummal jelentkező Analog Balaton a hozzáállásukat a világhoz. Szomorú-e a mai popzene? Milyen volt a tagok – Zsuffa Aba és Vörös Ákos – híres Kinizsi utcai albérlete? Miben más józanul dalokat írni, mint a korábbi gyakorlat? Interjú.