Kulisszatitkok a Fehér Házból
Bejárta a hír a nyár derekán a világsajtót, hogy Obama elnök a Fehér Házban laza sörözéssel simított el egy rasszista ízű konfliktust a Harward egyik professzora és egy kertvárosi rendőr őrmester között.
Egyebek mellett a Boston Globe cikke állította, hogy a Johnson éra alatt bevezetett szokás szerint csak amerikai sört szolgáltak fel, holott az egyik vendégnek a német Beck és a jamaikai Red Stripe a kedvence.
Vajon igaz ez? Tényleg csak amerikai italt szolgálnak fel a Fehér Házban? „Ez kacsa” – cáfolta meg Walter Scheib,aki 1994 és 2005 között irányította a Fehér Ház konyháját. Állítja, az elnöki rezidencia ugyanolyan, mint bármely más ház: azt szolgálnak fel benne, amit az ott élők szeretnek.” Ha például az elnök egyik reggel arra ébred, hogy kizárólag polinéz sört szeretne inni, akkor a kérésének eleget kell tenni. Persze annak ellenére, hogy nem kötelező a hazai termékek elsődlegessége, gyakran kerül az asztalra hivatalos eseményeken amerikai termék. „Amerikai otthonként érthető, ha a hazai legjobb ízeket kívánják hangsúlyozni ” – tette hozzá az ex-konyhafőnök.
Barry H. Laundau, elnöki történetíró és az Elnök asztala: a diplomácia és étkezés 100 éve című könyv szerzője szerint az alkohol-preferencia elnökönként változik a Fehér Házban. Rutherford B. Hayes elnök – aki a nyilvánosság előtt absztinens volt, titokban azonban időnként felöntött a garatra – gyakran invitálta vendégeit az emeletre egy titkos koktélra, mialatt felesége, „Limonádé Lucy” alkoholmentes italokat szolgált fel a földszinten. Eisenhoweréknél ritkán lehetett kevert italokat kapni, Ronald Reagen alkalmanként vodka-naranccsal kényeztette magát, George W. Bush pedig – aki régebben alkoholizmussal küzdött – a holland Heineken gyár termékét, az alkoholmentes Bucklert kedvelte.
John F. Kennedy szinte minden alkalommal Dom Pérignonnal kínálta vendégeit, Lyndon B. Johnson pedig a Piper Heidsieckre esküdött. Richard Nixon az európai borokat kedvelte, valamelyest szakértőnek is tartotta magát e témában. Néhány palack bora még mindig fellelhető a Fehér Ház pincéjében. Miután az 1970-es évektől kezdve egyre ismertebbé váltak a kaliforniai borászatok, az elnököknél is inkább az amerikai borok kerültek előtérbe. Regan, Bill Clinton és mindkét Bush gyakran kínáltatott kaliforniai borokat hivatalos eseményeken. Néha viszont – tiszteletük jeléül, a vendég hazájából származó italokat szereztettek be. Kínai vezetők érkezésekor például 1979 óta csakis Csingtao sört szolgálnak fel.
A privát eseményeken elfogyasztott italokat már nehezebb nyomon követni. „Általában nem verik nagy dobra, hogy ki mit fogyaszt, máskülönben jó alkalmat szolgáltatnának az italgyártóknak termékeik reklámozására” – magyarázza Scheib. Talán emiatt tartották titokban Obama sörválasztását is, egészen az említett sörözést megelőző napig. A választás végül a Bud Light-ra esett, mely egy alacsony alkohol- és kalóriatartalmú sör, angolszász körökben a mérsékelten férfias italok között tartják számon.
Ettől függetlenül azért kérhetett volna bármilyen más fajta sört is az elnök két vendége.
A Time nyomán: Gábor Fanni