Mire figyeljünk a húsvéti menü összeállításakor?
Rendre az ünnepek környékén gondolják úgy a háziasszonyok, hogy a legnehezebb a dolguk, ha a menü összeállításáról van szó. Néhány alapszabályt figyelembe véve az idei húsvéti menü kivitelezése már gyerekjáték lesz.
A vendéglista
A húsvéti menü összeállítása, bármily furcsán hangzik is, sokkal egyszerűbb a szokásos hétvégeieknél. Hiszen nem kell sokat gondolkodnunk az alapanyagokat illetően, mivel a tradíció egyértelműen kezünkbe adja a főbb hozzávalókat. Ez persze azt is jelenti, hogy ha ragaszkodunk a hagyományokhoz, lehetőségeink behatároltabbak is, mint más alkalmakkor.
Mielőtt nekiállnánk a konkrét receptek kiválasztásához, gondoljuk át, milyen nemű és korú vendégeink lesznek – a férfiak gyakran szívesebben fogyasztanak csülök fajsúlyú, nehezebb ételeket, míg a hölgyek inkább a könnyebb fogásokat preferálják, mint amilyen egy friss tavaszi saláta. Ne feledkezzünk el a legkisebbekről sem, akik bizonyos életkor alatt külön nekik készített finomságokat igényelnek: ha csibe vagy nyúl alakjára formázzuk a rántott husijukat, vagy akár a köretet, biztosan elfogy minden a tányérjukról.
Saláta-tippek | |
Sonkás kínai kel |
Alapelvek
Ha a fentieket sorba vettük, rátérhetünk a menü összeállítására. Magyarországon a húsvét legfontosabb étkezése a vasárnapi ebéd, de a hétfői reggelit is sok családban megülik. Ez utóbbi kínálata könnyen összeállítható. A magyar hagyomány szerint húsvétkor kókonya, azaz a megszentelt ételek kerülnek sorra: tojás, kalács, sonka és sok helyen bárány. Az első három biztosan helyet kap a reggeli húsvéti tálon is. A szeletekre vágott füstölt főtt sonka, a vele együtt főtt, a sonkalétől finom, füstös ízt és színt kapott keménytojás és a foszlós kalács szinte egyet jelent a húsvéttal. Érdemes a tálon helyet szorítani a tavasz első friss "virágainak": a hónapos reteknek és az újhagymának is.
A húsvéthétfői reggelire várnak egész évben a hidegkonyha házi mesterei is: körözöttjükkel, sonkatekercsükkel, töltött tojássukkal, salátáikkal végre lenyűgözhetik a családot. Ne feledkezzünk meg az édesebb ízekről sem: túrós kalácstortával vagy húsvéti aprósüteményekkel kedveskedjünk az édesszájúaknak.
A vasárnapi ebéd az ünnep csúcspontja, ahol – különösen vidéken – többféle levest és főételt is szokás kínálni. Ez esetben tartsuk be a következő irányelveket: ugyanazon alapanyagot, húsrészt, mártást, köretet, sőt, konyhatechnológiai eljárást ne ismételjünk egy fogáson belül. A tradicionális alapanyagokról döntsünk elsősorban, melyiket milyen fogásként szeretnénk feltálalni – a bárányból például ugyanúgy készülhet tárkonyosan raguleves, mint főfogásként citromos bárányhús vagy hagyományos sült. Az utóbbi években a bárányhúst a megváltozott étkezési szokások – és nemkülönben a gazdasági megfontolások miatt – a baromfihús leszorítja az ünnepi asztalról, néhol pedig nyúlhús helyettesíti.Tojásból változatos előételek kreálhatók, a tojáskocsonyák és tojássaláták, de még a melegen készíthető tojáselőételek sorának is csak a fantázia szabhat határt. Fontos, hogy tekintettel legyünk a vegetáriánus, diétás étrenden lévő vendégekre is. Mindenképpen legyen olyan fogás az ételsorban, amit ők is fogyaszthatnak.
Italok
A menüalkotás fontos eleme a megfelelő italok kiválasztása. Aperitifnek húsvétkor leggyakrabban pálinkát szokás kínálni. Az ételsor első feléhez – az előételekhez, a fehér húshoz – száraz, félszáraz fehérbort adjunk, míg a vörös húsokhoz nehezebb vörösbort. A desszerthez szóba jöhet akár aszúbor vagy jégbor is, de húsvét idején sok családban készül házilag tojáslikőr, amit érdemes ekkor kínálni. Természetesen készüljünk az alkoholt nem fogyasztó vendégekre is – egy kis tavaszt csempészhetünk a poharukba frissen préselt zöldséglevekkel, ha már unnák az ásványvizet. A legstilusosabbak persze akkor vagyunk, ha a hagyományos szódásüveget tesszük az asztalra.