Kémvacsora: házigazda a KGB és a CIA
Amióta 2002-ben megnyílt Washington DC-ben a Nemzetközi Kémmúzeum, nem ritka, hogy egy asztalhoz ülnek az ellenséges titkosszolgálatok képviselői az épülettel szomszédos Émile Zola étteremben.
A múzeum tanácsadó testületében ugyanis kezdetektől fogva együttműködnek az amerikai és a volt szovjet kémelhárítás nyugdíjas James Bondjai, akik szívesen látogatják a francia íróról elnevezett, ám nagyon is modern amerikai konyhát vivő luxuséttermet.
Émile Zola étterem. A tetthely © International Spy Museum |
Vacsoravendégeit nem lesz nehéz szóval tartania a tipikus amerikai ételspecialitásokból álló, háromfogásos menü és bor mellett. Bár a fogások és a felszolgált nedűk fajtái s évjáratai, mi sem természetesebb, az ominózus estéig titkosak, igen gyorsan elkeltek a vacsorajegyek. Igaz, a 174 férőhelyes étteremben csak egy húsz fős asztalnál terítenek Kalugin vendégeinek. A résztvevőknek dupla „desszert” dukál, afféle hab a tortán, hogy megkapják a most újra kiadott Kalugin-memoár, a Spymaster (Mesterkém) egy-egy dedikált példányát.
Az intim vacsorán a tábornok vendégeinek felidézi a hidegháború legmelegebb pillanatait, és beavatja őket Alekszandr Litvinyenko titokzatos megmérgezésének kulisszatitkaiba. Mint ismert, az orosz titkosszolgálat dezertált tisztjének 2006-ban a londoni Millennium Hotelben a teájába keverték a polónium 210-es sugárzó izotópot.
A hasonlóan elegáns és hangulatos Zola étteremben bizonyára nem leselkedik ilyen veszély a résztvevőkre. Bár mi azért óvakodnánk, mondjuk, a Halál Csókjához vagy a Robbanó Fadobozhoz címzett fogásoktól. Az est dress code-jában, stílusosan, ha nem is előírás, de ajánlat a golyóálló mellény viselése. A kémvacsora házigazdája a Nemzetközi Kémmúzeum igazgatója, Peter Earnest, a CIA veteránja, aki egykor Kalugin ellenfele volt.