EUrologus #mifolyikbrusszelben

EUrologus Kuglics Sarolta (EUrologus) 2025. január. 14. 16:59

Az EU nyit a Balkán felé, de az orosz befolyás beárnyékolja a folyamatokat

Nemzeti projektnek nevezte az Európai Bizottság bővítéspolitikáért felelős biztosa az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatát. Albánia és Montenegró esélyei a legjobbak, Moldova és Ukrajna felkészül, de erről nem volt egybehangzó egyetértés az EP-ben.

A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásáról beszélt az Európai Parlamentben Marta Kos, az Európai Bizottság decemberben beiktatott biztosi kollégiumának bővítésért felelős tagja, akit a Külügyi Bizottságban hallgattak meg.

Kos szerint „két éllovasunk volt eddig, Montenegró és Albánia”, előbbi 2026-ig, utóbbi pedig 2027-ig szeretné lezárni a tárgyalási folyamatokat. Montenegró 2008-ban jelentkezett az uniós tagságra és 2010 óta jelölt státuszban van, a tárgyalásokat pedig 2012-ben kezdte meg az Európai Bizottsággal. Tavaly decemberben – még a magyar soros elnökség ideje alatt – a szellemi tulajdonjog, az információs társadalom és média, valamint a vállalkozás- és iparpolitika szakpolitikai fejezeteket teljesítette az ország. Az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakció képviselője, Alberico Gambino azonban túl ambiciózusnak nevezte Kos terveit és az Albániában közelgő májusi, parlamenti választások lehetséges ellentmondásaira hívta fel a figyelmet.

Albánia egyébként több mint két évtizede, 2003-ban jelezte csatlakozási szándékát, 2009-ben pedig jelentkezett a tagjelölti státuszért, ezt pedig 2014-ben meg is kapta, de csak 2022-ben kezdődtek meg a tárgyalások az EU és az jelölt ország között. Azóta Albánia teljesítette a korrupció és szervezett bűnözés visszaszorítására és a hírszerzés és közigazgatás fejlesztésére vonatkozó kritériumokat. A helyzetet komplikálja az északmacedón és bolgár helyzet, ugyanis tavaly ősszel az Európai Bizottság Albániával ugyan folytatott tárgyalásokat, azonban Észak-Macedóniával addig nem lép előre, amíg az el nem ismeri el a területén élő bolgár lakosság kisebbségi jogait.

Ukrajna csatlakozási lehetősége még mindig forró téma az Európai Parlamentben, de az ország területén zajló háború miatt nincsenek konkrét lépések kilátásban. Kos a december elejei kijevi látogatását úgy kommentálta, hogy

Volodimir Zelenszkij elnök azt kéri, minden fejezetet nyissunk meg ebben az évben, de nem csak a megnyitás a fontos, hanem a lezárás is. Ukrajna reformjainak fenntarthatónak kell lenniük.

A biztos szerint érdemi alapú eljárást kell követnie a Bizottságnak a jelentkező országokkal szemben, ugyanakkor, „ez nem csak a jelölt országokra vonatkozik, hanem ránk is. Ha az adott országok teljesítik a feltételeket, teljesítenünk kell a lehetőséget, hogy csatlakozhassanak.” Az érdemi alapú eljárást a Patrióták Európáért pártcsalád alelnöke, Tanger Correa „homályos” kifejezésnek nevezte. Szerinte a Balkánon túl nagy az orosz és kínai politikai nyomás, Ukrajna pedig nem teljesíti a koppenhágai (csatlakozási) kritériumok technikai feltételeit.

A grúz hatóságok tavaly novemberben függesztették fel 2028-ig az EU-s tárgyalásokat, erre válaszlépésként a Bizottság javasolta az Unió és Grúzia közötti vízumkiadás megkönnyítésének felfüggesztését. Kos kifejtette, hogy a vízummegállapodással kapcsolatban a Bizottság január végére készíti el javaslatát. A Szocialisták és Demokraták (S&D) képviselője, Tonino Picula Szerbia csatlakozási folyamatának támogatásáról beszélt, miután tavaly az ország teljesítette a versenyképesség és inkluzív növekedés kritériumait. Azonban Kos kiemelte, hogy Szerbiával nem tudták megnyitni a következő klasztert, ennek oka, hogy a tagjelölt ország nem hajlandó szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben.

Koszovó 2022-ben jelezte az uniós tagság iránti igényét, azonban a biztos esetükben csak a 2026-os választások után lát előrelépési lehetőséget. Kos szerint „Moldovának még inkább szüksége van a segítségünkre”, ezért az EU 1,8 milliárdos támogatásra készül a legutóbbi, tavaly decemberi 50 millió eurós támogatásról elfogadott határozat után. Ezt az országnak célzottan a makrogazdaság fejlesztésére és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) folyamatban lévő programjára kell költenie. Kos válaszában elmondta, hogy a jelölt országokban „a pénzt a stabil működéshez szükséges intézmények kiépítésére használjuk”, ugyanakkor a Renew Europe frakció képviselője, Hilda Brandstatter óvatosságra szólított fel:

Csak akkor tudunk 30 tagállamra bővülni, ha azokat az intézményeket is megreformáljuk, amelyek 12 országra jöttek létre.

zöldhasú