EUrologus #mifolyikbrusszelben

EUrologus Arató László (EUrologus) 2024. december. 10. 16:39

Az EU-ban majdnem mindenhol jobb nőnek lenni, mint Magyarországon

Az Európai Unióban a magyar nők helyzete majdnem a legrosszabb, de a tendenciákat figyelve jövőre már nem utolsó előtti, hanem utolsó lesz Magyarország a nemek közötti egyenlőség tekintetében.

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) – amely az Európai Unió kutatással, elemzéssel megbízott hivatala – közzétette a 2024-es nemek közötti egyenlőségi indexet. Az idei jelentésben 100 pontból 71 pontot értek el átlagban az uniós tagállamok, ami az egy évvel ezelőtti állapothoz képest minimális, 0,8 pontos javulást jelent. A fejlődés egyenlőtlen a tagállamok között, nyolc országban – közöttük Magyarországon – lassabb a változás.

Az index a mindennapi élet hat kulcsfontosságú aspektusát mutatja be – munka, pénz, tudás, idő, hatalom és egészség –, és összetett képet tár fel. Például, bár némi előrelépés történt a nők képviseletében a döntéshozatalban, a hatalom az a terület, ahol a nők képviselete a legalacsonyabb pontot érte el.

A nemek közötti egyenlőségi index adatai szolgálják majd a női jogok útitervének és a 2025 utáni időszakra vonatkozó nemek közötti egyenlőségi stratégiának elkészítése során végzett munkámat. Továbbra is küzdeni fogunk a fennmaradó egyenlőtlenségek ellen, és küzdeni fogunk a társadalmunkban jelenlévő nők elleni erőszak ellen

– kommentálta az eredményeket Hadja Lahbib esélyegyenlőségért felelős biztos. A vizsgált területek a következők:

  1. Az egészségügy területe a nemek közötti egyenlőséget három, egészséggel összefüggő aspektusban méri: egészségi állapot, egészségmagatartás és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés.
  2. A munka területe azt méri, hogy a nők és a férfiak milyen mértékben részesülhetnek a munkához való egyenlő hozzáférésből és a jó munkakörülményekből. A részvételi részterület két mutatót egyesít: a teljes munkaidős foglalkoztatásban való részvételt és a munkával töltött élet időtartamát.
  3. A hatalom területe a nemek közötti egyenlőséget méri a döntéshozatali pozíciókban a politikai, gazdasági és társadalmi szférában. A politikai hatalom részterülete a nők és férfiak nemzeti parlamentekben, kormányokban és regionális/helyi közgyűlésekben való képviseletét vizsgálja.
  4. A pénz területe a nemek közötti egyenlőtlenségeket méri a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférésben, valamint a nők és férfiak gazdasági helyzetét. A pénzügyi források első részterülete a nők és férfiak havi keresete és jövedelme, két mutatón keresztül mérve. Az első a munkából származó havi átlagkereset, a második pedig az átlagos ekvivalens nettó jövedelem.
  5. Az idő területe a nemek közötti egyenlőtlenségeket méri a gondozással, háztartási munkával és szociális tevékenységgel töltött idő elosztásában.
  6. A tudás területe a nemek közötti egyenlőtlenségeket méri az iskolai végzettség, az élethosszig tartó oktatásban és képzésben való részvételben, valamint a nemi szegregációban.

Ami a számokat illeti: az uniós átlag tehát 71 pont a hat terület összevetésében. Külön-külön a következő a helyzet:

  • Egészségügy: 88,6
  • Munka: 74,2
  • Hatalom: 61,4
  • Pénz: 83,4
  • Idő: 68,5
  • Tudás: 64,2

Ehhez képest a magyar számok a következők:

  • Egészségügy: 87,5
  • Munka: 76,6
  • Hatalom: 27,1
  • Pénz: 73,8
  • Idő: 61.2
  • Tudás: 58,7

2021 óta Magyarország 0,5 ponttal növelte összesített pontszámát, 2010 óta a változás 5,4 pont, főként a munka terén történt fejlődésének köszönhetően, ahol 10,6 pont az előrelépés.

A jelentés kiemeli hogy Magyarország 27,1 ponttal az utolsó helyen áll a tagállamok között a hatalom terén, az egyik részterületen, a politikai döntéshozatalban való nemek közötti egyenlőség kapcsán pedig 2010 óta az utolsó az ország. Most ez az adat 24,9 pont, ennél is alacsonyabb (20,3) a gazdasági döntéshozatal esetében az eredmény. Romlott a magyar adat a pénz területén is, az elmúlt három évben 19-ről a 22. helyre esett vissza a teljesítményünk, a jelentés szerint – nem meglepő módon – a gazdasági helyzet romlására vezethető mindez vissza.

Az összesített adatokat tekintve Magyarország mögött csak Románia áll. Azonban a trendeket elnézve a románok hamarosan előzni fognak. Most 0,3 pont a különbség Magyarország javára, de egy évvel ezelőtt még 1,2 pont volt az előnyünk. Magyarország előtt a görögök állnak 59,3 ponttal, vagyis másfél pont előnnyel.

zöldhasú
hvg360 Nemes Nikolett 2025. január. 10. 15:00

„Nem az az érdekes, hogyan ülsz, hanem hogy tíz-húsz percenként mozdulj meg” – minden, amit megtehetünk a gerincünk egészségéért

204 ország között Magyarország jár az élen a derékproblémák terén. Hogyan jutottunk idáig? Milyen képességeinket veszítjük el a kevés mozgás következtében, és miként befolyásolja a mentális állapotunk a mozgásszervi problémáinkat? Mi az az exercise snack, és miért kellene úgy, mint egy falat kenyér? Miért tévedés, hogy az úszás a gerincbetegek Szent Grálja, és hogyan kellene jól mozognunk? Ádám Judit gyógytornásztól és Almásy Csilla gyógytornász-fizioterapeutától szinte mindent megtudtunk a gerinc egészségmegőrzéséről, amit csak lehet.