Miközben Orbán Viktor váratlan grúziai látogatását készíti elő, az uniós intézmények egymást követően adnak ki nyilatkozatokat, amelyekben a felmerült választási törvénysértések kivizsgálását követelik. Brüsszelben attól tartanak, hogy a magyar miniszterelnök, mint az EU Tanácsának soros elnöke, idő előtt legitimálja az oroszbarát grúz vezetést.
Orbán Viktor ugyan már a szavazatok 70 százalékának összeszámolása után gratulált a Grúz Álom pártnak, hétfőn pedig már el is látogat az országba, az EU még hivatalosan nem ismerte el a grúziai választások eredményét. Sőt. Az Európai Bizottság és Josep Borrell külügyi főképviselő közös nyilatkozatában emlékeztetett az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) által vezetett Nemzetközi Választási Megfigyelő Misszió előzetes megállapításaira és következtetéseire. E szerint
a választás napja általában jól szervezett és szabályosan lebonyolított volt, de feszült környezet jellemezte
A jelentésben rögzítették, hogy a kampányban továbbra is széles körben elterjedtek „a szavazókra, különösen a közszférában dolgozókra nehezedő nyomásról szóló” információk, amelyek kétségeket vetnek fel azaz kapcsolatban, hogy „egyes szavazók képesek-e a megtorlástól való félelem nélkül leadni szavazatukat”.
Felszólítjuk Grúzia Központi Választási Bizottságát és más illetékes hatóságokat, hogy tegyenek eleget kötelezettségüknek a választási szabálytalanságok és az azokkal kapcsolatos állítások gyors, átlátható és független kivizsgálására és elbírálására
– áll a nyilatkozatban, hozzátéve, hogy a szabálytalanságokat tisztázni és orvosolni kell, mert ez szükséges lépés a választási folyamatba vetett bizalom újraépítéséhez.
Nem sokkal azt követően, hogy Orbán tbiliszi útjáról megjelentek az információk, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az X-en jelentette be, hogy a november 7-i, budapesti informális EU-csúcs napirendjére tűzi a grúziai helyzetet és „meghatározza a következő lépéseket Grúziával való kapcsolatunkban”.
Az Európai Parlament választási megfigyelői a „gyűlölet és megfélemlítés légköréről” beszéltek a Tbilisziben megtartott sajtótájékoztatójukon. A EP-képviselők úgy foglalták össze, hogy a kampány során a kormány képviselői saját magukat a béke, az ellenzéket pedig a háború képviselőinek állították be. Kormányoldalról mindez Nyugat-ellenes, különösen EU-ellenes retorikával társult, aminek eszközéül az orosz dezinformációt, manipulációt és összeesküvés-elméleteket használtak.
A delegáció vezetője, Antonio López-Istúriz White elmondta, hogy bár a kampány külsőleg meglehetősen visszafogott volt, a jelek szerint a szavazás aláásására és manipulálására irányuló erőfeszítések folynak.
„Ismét a kormánypárt javára állami forrásokkal és adminisztratív kapacitással való visszaélésről, a köztisztviselőkre gyakorolt nyomásról érkeztek jelentések, hogy vegyenek részt a kampányrendezvényeken és szavazzanak. Különféle beszélgetőpartnerek figyelmeztettek bennünket az azonosító okmányok elkobzása miatt. Volt rá példa, hogy a kampány során olyan intézményeket, mint például az újonnan létrehozott Korrupcióellenes Iroda politikai célokra használták fel. A fenti intézkedések együttesen világos képet festenek egy kifinomult, széles körben elterjedt és jól hangszerelt rendszerről” – mondta Antonio López-Istúriz White. Aggodalmának adott hangot az ellenzék, a civil társadalom és a független média elleni erőszakról, megfélemlítésről, gyűlöletbeszédről, üldözésről és elnyomásról szóló jelentések miatt.
Ami a választás napját illeti, megfigyelők egyes körzetekben nagy feszültségnek, zűrzavarnak és káosznak voltak tanúi. Azt is látták, hogy amikor egy szavazóurnába egyszerre tömegesen dobtak be szavazatokat, akkor az erről jelentést készíteni próbálók megfigyelőket fizikailag bántalmazták. Más esetekben a megfigyelőket és a sajtót eltávolították a szavazóhelyiségekből, a panaszokat megsemmisítették, ráadásul a ráadásul a szavazás titkossága sem volt mindig biztosított – jelentette az EP-delegáció.
Grúzia feltételekkel kapta meg közel egy évvel ezelőtt az uniós tagjelölti státuszt, a csatlakozási folyamatot azonban idén nyáron az EU felfüggesztette, mivel a grúz kormány saját polgárainak jogainak sérelmével járó jogszabályokat fogadott el.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.