A diplomáciai őszt az EU-ban hagyományosan a külügy- és a védelmi miniszterek informális egyeztetése nyitja, amelynek – szintén hagyományosan, 1974 óta – az elnökséget adó tagállam ad otthont, ezért hívják az első, németországi helyszín után Gymninch-formátumnak ezt a találkozót. Sajátja még ennek a megbeszélésnek, hogy a miniszterek asszisztensek, tanácsadók nélkül ülnek a tárgyalóteremben, ami talán még őszintébb párbeszédet eredményez.

A magyar miniszterelnök júliusi „békemissziója” azonban kiverte a biztosítékot Brüsszelben és más tagállami fővárosokban is, az EU külügyi főképviselője pedig úgy döntött, hogy ezt az ülést nem Budapesten, hanem Brüsszelben fogják tartani. És azt is elhatározták, hogy nem hívják „Gymnichnek” sem, hanem a miniszterek informális tanácskozása elnevezést használják – egyébként pontosan ez a definíciója a Gymnichnek is. Lényeges elem – mint minden informális tárgyaláson –, hogy konkrét döntések nem születnek, irányadó vitát folytatnak fontos kérdésekről.

A legfontosabb ilyen kérdés természetesen az orosz–ukrán háború fejleményei és Ukrajna támogatása lesz. Ezúttal nem videokonferencia keretében tárgyalnak az ukrán külügyminiszterrel, mivel Dmitro Kuleba személyesen vesz részt az egyeztetésen. Megérkezésekor közös sajtótájékoztatót tartott Josep Borrell külügyi főképviselővel, aki ismertetett néhány adatot: az invázió kezdete óta több mint 14 ezer drónnal támadta eddig Oroszország Ukrajnát, és közel 10 ezer rakétát lőttek ki, civil lakóházakat és kulcsfontosságú infrastruktúrát is támadva. Ez vezet el az egyik legfőbb témához: hozzájáruljanak-e a tagállamok, hogy az általuk biztosított fegyverekkel oroszországi célpontokat támadjanak. A tagállamok jelentős része érvel emellett, a kételkedőket pedig Dmitro Kuleba azzal igyekszik meggyőzni, hogy

kulcsfontosságú, hogy azokat a létesítményeket tudjuk támadni, ahonnan ezeket az akciókat megindítják az oroszok.

Kuleba hozzátette, hogy Ukrajna sikere a partnerek döntéseitől függ, „ha ezek a döntések nem születnek meg, akkor az Oroszország sikerét jelenti”.

A balti országok mindenképpen Ukrajna támogatásának növelése mellett állnak. Braze Baiba,
Lettország külügyminisztere úgy fogalmazott:

az ukrán önvédelemhez való jog magában foglalja azt a jogot, hogy katonai objektumokra csapjanak le orosz oldalon.

Gabrielius Landsbergis litván külügyér is az Ukrajnának tett ígéretek teljesítésére hívta fel a figyelmet:

Ha az ukránok nem kapják meg azt a segítséget, amit ígértek nekik, akkor az ajtó nyitva áll Putyin előtt

– mondta Landsbergis, aki a magyar kormányról is elmondta a véleményét. Úgy fogalmazott, hogy

a magyar kormány békepártinak nevezi magát, de ezzel nem értek egyet. A tárgyalóteremben nagyon világos álláspontot képviselnek Putyin és nem Európa vagy Ukrajna védelmében.

A litván politikus kijelentette, hogy mára a tagállamok körében Magyarország egy izolált kormánnyá vált, amely nem része a többségi konszenzusnak.

Képes megzavarni az EU fő irányvonalát, de ez sosem válik mainstreammé

– emelte ki. A további napirendi pontok között szerepel a közel-keleti helyzet, Josep Borrell arról tett említést, hogy kezdeményezni fogja izraeli miniszterek szankcionálását gyűlöletbeszédért és háborús bűnökre való uszításért. Jelenleg a tagállamoktól várja erre a javaslatra a reakciókat, valószínűnek tűnik azonban, hogy a kormányok megosztottak lesznek.

Délután videohívás keretében fog szólni a minisztereknek a venezuelai ellenzék vezetője, Edmundo Gonzalez Urrutia, vagyis ezt a témát is tárgyalni fogják.

Magyar részről várhatóan Szijjártó Péter a nap folyamán sajtótájékoztatót tart majd. Elutazása előtt a magyar külügyminiszter azt írta a közösségi oldalára – két labdarúgással kapcsolatos bejelentés közé –, hogy

brutális, milyen felvételeket lehet látni a videómegosztókon, ahogyan szegény ukrajnai embereket elviszik a frontra, ahol legtöbbjükre lényegében csak a halál vár.

Szijjártó Oroszország felelősségét nem említi, ehelyett az eszkaláció veszélyére figyelmeztet, amit szerinte a fegyverszállítások elősegítenek.