Sportolók honosítására az olimpia előtt szerte Európában voltak példák. A kedvezményes eljárások, kormánydöntések azonban feszültséget is szülnek. Az EUrologus is beszállt az ezzel kapcsolatos európai adatgyűjtésbe.
Néha az államok úgy tesznek szert új állampolgárokra, mintha csak egy sportklub lenne az ország, amelynek külföldi sportolókra van szükségük. Az esetek többségében az adott országhoz erősen kötődő, évek óta ott játszó vagy edző emberekről van szó, akik talán a szokásos úton is megszerezhetnék az állampolgárságot. Így volt ez Majida Maayouf atléta esetében is, aki marokkói születésű és 13 éve Spanyolországban él. 2023 júniusában honosítás révén szerezte meg a spanyol állampolgárságot.
Más esetben nincs korábbi kapcsolat az országgal, például Megan Gustafson esetében, akit Spanyolország Maayouffal egy időben honosított. Gustafson, a wisconsini profi kosárlabdázó még soha nem járt Spanyolországban. A Spanyol Kosárlabda Szövetség kérte a honosítását – írja a Marca. Valami hasonló történt Lorenzo Brownnal is, akit szintén Spanyolország honosított, hogy képviselhesse az országot a 2022-es kosárlabda Európa-bajnokságon, annak ellenére, hogy korábban soha nem játszott ott. Brown a spanyol férfi kosárlabda-válogatottban játszott a nyári olimpiai játékokon is.
A legtöbb európai országban létezik olyan jogszabály, amely lehetőséget biztosít, hogy állampolgárságot adjanak a sportban, a kultúrában vagy a tudományban elért eredményekért, vagy azért, mert ez az ország érdeke. A Globalcit akadémiai projekt többek között ilyen honosítási törvényeket és rendeleteket gyűjt össze, a Civio és az Európai Adatújságíró Hálózat partnerei pedig a közelmúltban publikáltak egy újságírói vizsgálatot ezek európai hatásáról.
Kifejezetten olyan honosításokról beszélünk tehát, amelyek a hatalmon lévő kormány döntésétől függnek. És mindenekelőtt gyorsak, különösen az állampolgárság megszerzéséhez szükséges hagyományos ott-tartózkodási előírásokhoz képest, amelyek Spanyolországban, Ausztriában és Olaszországban akár 10 évig is terjedhetnek. Az ilyen hivatalos tartózkodási követelmények ráadásul csak a minimumot jelentik: a normál pályázóknak hozzá kell adniuk azt az időt, amely a lassú közigazgatás keretein belül a kérelmük feldolgozásához szükséges. Ez ritkán történik hivatalos határidőn belül, tapasztalatok szerint Spanyolországban több mint öt évet, Görögországban pedig hat évet vesz igénybe.
Legalább 27 olyan sportoló indult a párizsi játékokon, akik egy európai ország rendelete alapján állampolgárságot kaptak. Ilyen például Jekaterina Antropova orosz röplabdázó esete, akit Olaszország 2023 augusztusában honosított. Antropova 2018-ban kiskorúként érkezett az országba tartózkodási engedéllyel, és azóta az olasz röplabda-szövetség keretein belül sportol. Egy másik újdonsült olasz olimpikon az ukrán származású Szofija Jaremcsuk maratoni futó, aki 2020-ban sportérdemei miatt kapott olasz állampolgárságot.
A kubai származású Andy Diaz hármasugró szintén Olaszországot képviselte, sőt bronzérmet is nyert. Az olasz kormány közleménye szerint Olaszország 2023 elején honosította őt „az Olasz Olimpiai Bizottság elnökének javaslata alapján, tekintettel a „sportágában elért kiváló eredményeire”. Hasonló a történet egy másik kubai származású sportoló, a Spanyolországban honosított Jordan Díaz esetében. Díaz egy Castellónban megrendezett sporteseményt kihasználva otthagyta a kubai csapatot, és Spanyolországban telepedett le. Mindössze nyolc hónap alatt szerzett spanyol útlevelet.
Nem ő volt az egyetlen, aki spanyol színekben indult: 13 sportoló képviselte az országot a 2024-es olimpián, akik rendelet alapján kapták meg az állampolgárságot az ibériai országban. Enmanuel Reyes Pla ökölvívó 2019-ben hagyta el Kubát, hogy megpróbáljon csatlakozni családjához a spanyolországi La Coruñában. Oroszországba utazott, majd Ausztriába ment, ahol menedékjogot kért, és bekerült egy menekülttáborba – írja a Relevo. Miután egy hónapot egy német börtönben töltött, sikerült eljutnia Spanyolországba. Ott 2020 januárjában a spanyol kormány rendelettel honosította. Más menedékkérőknek viszont öt évet kell várniuk az állampolgárságért.
Nelson Évora portugál sportoló nyilatkozatai csapattársa, Pedro Pichardo honosítása kapcsán vitát indítottak Portugáliában arról, hogy milyen különbségek vannak a hagyományos úton állampolgárságot szerző sportolók és azok között, akik rendelet alapján jutnak hozzá. Évorának, aki elefántcsontparti származású, éveket kellett várnia, hogy portugál legyen – mondta a Radio Observadornak, a kubai származású Pichardo pedig sportérdemei miatt mindössze hét hónap alatt megszerezte állampolgárságát. Pichardo 2017-ben kapott portugál útlevelet, hónapokkal azután, hogy megszökött attól a kubai delegációtól, amellyel Stuttgartban edzett.
Más európai országok, például Görögország és Szlovénia szintén gyorsított eljárással szereztek sportolókat. Görögország 2023-ban honosította Thomas Walkup amerikai születésű kosárlabdázót, aki a párizsi olimpián a görög válogatottban lépett pályára. Elizabeth Omoregie, aki Görögországban született bolgár és nigériai szülők gyermekeként, Szlovéniában kézilabdázik, miután 2017-ben rendelettel megkapta a szlovén állampolgárságot.
Az uniós országokban rendelettel olimpiai részvételre honosított sportolók közül legalább négyen Oroszországból vagy Fehéroroszországból származnak, amely országokat a NOB a 2022-es ukrajnai invázió miatt kitiltott a párizsi olimpiáról. A röplabdázó Antropova mellett az uniós országok rendelettel honosították meg a korábbi orosz birkózót, Dauren Kuruglievet (Görögország) és az egykori orosz ritmikus tornászt, Jekaterina Olegovnát (Szlovénia). Valamint a korábbi fehérorosz sprintert, Kriszcina Cimanouszkát, aki a tokiói lengyel nagykövetségen kért menedékjogot a 2021-es olimpiai játékok idején. Két évvel később a lengyel kormány megadta neki az állampolgárságot. És ebbe a sorba tartozik a magyarrá lett Muszukajev Iszmail birkózó, aki már Tokióban is magyar színekben versenyzett és szerzett ötödik helyet súlycsoportjában – csakúgy mint Párizsban.
A párizsi magyar olimpiai küldöttségben számos olyan sportoló volt, akik eredetileg már országok állampolgárai voltak, honosításuk azonban már évekkel ezelőtt megtörtént. Két olyan versenyző is van, akik a mostani játékokra szereztek magyar állampolgárságot. Egyikük az ukrán származású Akilov Filip ökölvívó, aki a háború kitörése után kalandos úton menekült Magyarországra és 2023 nyarán kapta meg az állampolgárságot. A másik pedig a francia vízilabdázó Mahieu Geraldine, akit a medencében Zsuzsinak szólítanak. Ő 2017 óta versenyzik Magyarországon, de volt a francia válogatott kapitánya is. Mahieu 2021-ben – a tokiói olimpia után – tett állampolgársági esküt, a magyar válogatottban 2022-ben mutatkozott be.
Ez a cikk az Európai Adatújságírók Hálózatán (EDJNET) belüli együttműködés részeként készült. Az EDJNET független médiaszervezetek csoportja, amely európai témákról adatközpontú tudósításokat készít. A cikk a CC BY-SA 4.0 licenc alatt jelent meg.
Készítette: Ter García, María Álvarez del Vayo (CIVIO), Arató László (Eurologus). Az eredeti cikk itt található.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
