Dombrovskis tájékoztatta Szijjártót arról a beszélgetésről, amelyet ő folytatott az illetékes ukrán miniszterrel a Lukoil-ügyről és amelyből kiderült, hogy a vezetékes olajszállítás mindaddig nem érinti a Magyarország és Szlovákia felé irányuló szállítmányokat, ameddig azok nem a Lukoil orosz energetikai óriásvállalat tulajdonában állnak.

Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy dokumentációt biztosít és további részletes magyarázatot ad a kőolaj-szállítási szerződésekről

– értesült az EUrologus. Ennek birtokában folytatódnak az egyeztetések jövő héten annak érdekében, hogy Magyarország a kieső szállítmányokat pótolni tudja. Dombrovskis alelnök ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy fontos az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentése.

A vita az elmúlt napokban egyre nagyobb figyelmet kapott, miután Ukrajna egy szankciós csomag keretében úgy döntött, hogy nem engedélyezi, hogy a területén áthaladó Barátság kőolajvezetékben a Lukoil szállítmányokat továbbítson. Más orosz társaságokra ugyanakkor nem vonatkozik ez a tiltás, vagyis Magyarország és Szlovákia számára is rendelkezésre áll a kívánt mennyiség, más forgalmazóktól. Az Európai Bizottság (összhangban az uniós állam- és kormányfők Versailles-i nyilatkozatával, amelyben Oroszország inváziója után az orosz energiafüggőség fokozatos leépítésében egyeztek meg) szorgalmazza az alternatív energiaforrások felkutatását, amire több mint két éve volt Magyarországnak. Ezzel szemben a magyar kormány még tovább fokozta az orosz energiafüggőséget, 60-ról 80 százalékra.

Információink szerint Brüsszelben értetlenül fogadták azokat a magyar vádakat, amelyek szerint az Európai Bizottság semmit sem tett volna Magyarország megsegítése érdekében, sőt, ők ösztönözték volna az ukránokat a szankciós lépésre. Az elmúlt napokban is folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy nincs veszélyben egyetlen tagállam energiaellátása sem, mert rendelkezésre állnak más források is – egyedül a Lukoil olajáról kellene lemondania a magyar kormánynak. Azt sem tartják megalapozottnak, hogy például az Adria kőolajvezetéken keresztül érkező szállítmányok tranzitdíját ötszörösére emelték volna a horvátok.

A jövő héten folytatódó egyeztetések keretében az Európai Bizottság szívesen vállalja a közvetítő szerepet más beszállítók és a magyar kormány között.

A magyar külügyminiszter is posztolt a telefonbeszélgetésről és leszögezte, hogy

nem egyféleképpen ítéljük meg az ukrán döntés természetét és annak következményeit.

Szijjártó szerint nem lehetnek megengedni, hogy “egy tagjelölt ország packázzon két tagországgal”, mert ez “kész helyzet elé állította” ezeket az országokat. A magyar külügyminiszter a horvátokat is rosszabb partnernek tartja, mint az oroszokat.

Az eddigi tapasztalataink alapján Horvátország nem megbízható tranzitország számunkra, hiszen a horvátok a háború kitörése után az európai piaci átlagok sokszorosára emeleték a tranzitdíjat

– állítja Szijjártó, hozzátéve, hogy “mindezek alapján Ukrajna tranzitkorlátozó döntése alkalmas arra, hogy Magyarországot és Szlovákiát különböző üzleti és politikai érdekeknek szolgáltassa ki”.