Rövid alakuló ülés után az Európai Parlamentben bejelentették, hogy létrejött a Patrióták Európáért nevű képviselőcsoport, amely a jelenlegi állás szerint egyből a harmadik legnagyobb tömörülés lesz, 84 képviselővel. A csoport elnöke a francia Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke lett, aki vasárnap még a francia miniszterelnöki poszt várományosa volt – időközben azonban kiderült: a párt nemhogy nem győzött a francia nemzetgyűlési választáson, de még Emmanuel Macron államfő centrista szövetsége is megelőzte.

A vigaszdíj számára így a Patrióták elnöksége lett, míg a csoport első alelnökévé Gál Kinga fideszes képviselőt választották. A munkájukat hat alelnök segíti.

Bár elnökké választották, nem személyesen volt ott az alakuló ülésen Jordan Bardella, így képviseletében a francia delegáció vezetője, Jean-Paul Garraud képviselő tartott sajtótájékoztatót.

Történelmi találkozó, olyan frakciót hoztunk létre, amely a szuverenista mozgalmat képviseli

– mondta Garraud, aki hozzátette, régóta dolgoznak ennek a képviselőcsoportnak a létrehozásán, egyúttal üzent azoknak az újságíróknak is, akik felrótták nekik, hogy kimaradtak a szervezésből, mivel szerinte „ez nem igaz”. Tény ugyanakkor, hogy hivatalosan a választási kampányban nem erősítették meg, hogy társulnának az Orbán Viktor által kezdeményezett szövetséghez.

Garraud arról is beszélt, hogy az új csoport szemben áll az EU hiperföderalista jellegével és a tagállamok fölötti unós dominanciával.

Mindent ellenzünk, ami oda vezetne, hogy az EU felsőbbrendű lenne a tagállamokhoz képest

– jelentette ki. Gál Kinga hangsúlyozta: egy hét alatt nagyon sokat nőtt a képviselőcsoportjuk. A célok között nevezte meg az illegális migráció leállítását és a versenyképes gazdaság megteremtését.

Nem Európa alternatíváját akarjuk nyújtani, hanem egy európai alternatívát

– tette hozzá. A sajtótájékoztatón a spanyol VOX képviselője, Jorge Buxadé leteremtette az újságírókat is. Arra a kérdésre, hogy mit fognak tenni, ha a nagy pártok kizárják őket a fontos tisztségekből, azt mondta, az újságírók felelőssége, ha nem teszik szóvá több millió európai szavazatának érvénytelenítését. Majd azt mondta, azt sem írják meg az újságok, hogy a spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez egy zsarnok, utána kitért arra, hogy fel kívánnak lépni a dél-amerikai kábítószer-maffia és a kommunista diktatúrák ellen. Valószínűleg lesznek viták a Patriótákon belül is, erre utal, hogy Sebastiaan Stöteler, a holland Szabadságpárt képviselője – összhangban kormányuk álláspontjával – arról beszélt, hogy továbbra is támogatják Ukrajna küzdelmét.

Az új csoportosulás tagjai a következők:

Nemzeti Tömörülés (Franciaország) – 30 képviselő,
Fidesz–KDNP (Magyarország) – 11 képviselő,
Liga (Olaszország) – 8 képviselő,
ANO (Csehország) – 7 képviselő,
VOX (Spanyolország) – 6 képviselő,
Szabadságpárt (Hollandia) – 6 képviselő,
Osztrák Szabadságpárt – FPÖ (Ausztria) – 6 képviselő,
Flamand Érdek (Belgium) – 3 képviselő,
Chega (Portugália) – 2 képviselő,
Přísaha a Motoristé (Csehország) – 2 képviselő,
Dán Néppárt (Dánia) – 1 képviselő,
Lettország az Első (Lettország) – 1 képviselő,
A Józan Ész Hangja (Görögország) – 1 képviselő.

A Patrióták megalakulása azt jelenti, hogy megszűnik az eddigi szélsőjobboldali csoport, az Identitás és Demokrácia. Tulajdonképpen az a folyamat játszódott le, hogy az ID először megszabadult a sokak számára vállalhatatlan Alternatíva Németországnak (AfD) csoporttól, majd a többi delegáció átlépett a Patriótákhoz, ahová társult a liberálisoktól a cseh ANO (Andrej Babis volt miniszterelnök pártja) és a konzervatívoktól a spanyol VOX, illetve kiegészültek a magyar kormánypárti képviselőkkel.

Két olyan képviselő van, akik nem léptek át az ID-ből az Patriótákhoz: a cseh SPD-s Ivan David (feltehetően azért, mert ő Babis ellenzékének számít) és a szélsőjobboldali észt Jaak Madison, aki előbb kilépett az őt delegáló Észt Néppártból (EKRE), majd immáron függetlenként belépett a konzervatívokhoz.

Nem lépett be végül sem a szlovák Smer, Robert Fico pártja, amelyet a baloldali frakció függesztett fel, de Janez Jansa volt szlovén kormányfő pártja sem szerepel a csoportban.

A Patrióták Európáért szövetség megalakulását június 30-án, Bécsben jelentette be Orbán Viktor, a Fidesz, Andrej Babis, az ANO és Herbert Kickl, az FPÖ elnöke. A három vezető akkor egy kiáltványt is aláírt. Ebben olyan, Magyarország számára fontos célok is szerepeltek, mint hogy az EU nem lép túl a kompetenciáján, vagy „nem igazolja a nemzeti szuverenitás elleni támadásait az európai költségvetésen keresztüli nyomásgyakorlással”. Orbán akkor arról is beszélt, hogy csoportjuk idővel a legerősebb (konzervatív) erő lehet a parlamentben. Ettől egyelőre messze vannak, hiszen az Európai Néppárt több mint kétszer ennyi képviselővel vág neki a most induló ötéves ciklusnak, az viszont tagadhatatlan, hogy a harmadik legnagyobb erővé váltak, kipattintva ebből a pozícióból Giorgia Meloni olasz kormányfő hasonló jobboldali-euroszkeptikus pártcsaládját, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) szövetséget.

A Patrióták céljairól ebben a cikkben írtunk bővebben: