Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta tavaszi gazdasági előrejelzését. Ebből kiderül, hogy az EU-s átlaginflációt a magyar pénzromlás lényegesen meghaladja, nálunk rosszabbul csak két ország teljesített. A GDP ugyanakkor az uniós átlagnál jobban nő, de messze elmarad a koronavírus-járvány előtti időszaktól.
„A gazdaság 2023. évi általános stagnálása után 2024 elején a vártnál jobban alakult a növekedés, és folytatódott az infláció csökkenése, ami az előrejelzés távlatában az aktivitás fokozatos bővülésére enged következtetni” – áll a szerdán nyilvánosságra hozott jelentés bevezetőjében. Az uniós GDP növekedési üteme 2024-ben 1,0%, az euróövezeté pedig 0,8% lesz, majd 2025-ben 1,6%-ra, illetve 1,4%-ra gyorsul. Az uniós infláció a 2023. évi 6,4%-ról 2024-ben várhatóan 2,7%-ra, 2025-ben pedig 2,2%-ra esik. Az euróövezetben az infláció a 2023. évi 5,4% után 2024-ben várhatóan 2,5%-ra, 2025-ben pedig 2,1%-ra mérséklődik.
Ami Magyarországot illeti, a Bizottság valamivel pesszimistább a kormány lefelé módosított előrejelzésénél is: amíg a kormány 2,5 százalékos GDP-növekedést vár erre az évre, Brüsszelben idén 2,4 százalékkal, jövőre pedig 3,5 százalékkal számolnak, miközben az inflációt 4,1, illetve 3,7 százalékra várják. A gazdaság növekedése alapján térségünkből a lengyelek és a románok előznek meg minket ebben az évben, ugyanezen két ország rendelkezik nagyobb inflációs adattal. Összehasonlításképpen: az előző évtized második felének átlagos magyar GDP-növekedése 4,1 százalék volt.
Az EU gazdasági teljesítménye jelentősen javult az első negyedévben, ami jelzi, hogy az igen nehéz 2023-as év után fordulóponthoz érkeztünk. Idén és jövőre a növekedés fokozatos gyorsulására számítunk, mivel az infláció csökkenése, a vásárlóerő helyreállása és a foglalkoztatás tartós javulása elősegíti a magánfogyasztást
– kommentálta az előrejelzést Paolo Gentiloni. A gazdasági biztos hozzátette, hogy az előrejelzést „továbbra is sok bizonytalanság övezi, és – a közelünkben dúló két háború miatt – felerősödtek a lefelé mutató kockázatok”.
A magyarországi folyamatok elemzése során az Európai Bizottság rámutatott, hogy a fogyasztást a reáljövedelem erőteljes növekedése emeli, amelyet a rugalmas munkaerőpiac, valamint a nyugdíjak és a minimálbérek inflációt meghaladó emelése támogat 2024-ben. Ennek üteme azonban várhatóan fokozatosan csökken, „ahogy a háztartások korábban a magas infláció által erodált pénzügyi pufferei helyreállnak”.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a magyar gazdasági kilátásokat jelentős bizonytalanság övezi. Értékelésünk szerint a költségvetési konszolidációs erőfeszítések hatással lehetnek a GDP növekedésére. Ugyanakkor a lakossági fogyasztás vártnál gyorsabb fellendülése vagy további jelentős minimálbér-emelés mind a GDP növekedését, mind az inflációt növelheti – szögezik le.
A jelentés aggódik a magyar költségvetési hiány miatt, amely a GDP 6,7%-ára emelkedett 2023-ban a 2022-es 6,2%-ról. „A nagy költségvetési csúszás a bevételek alulteljesítésére vezethető vissza, ami a vártnál gyengébb gazdasági teljesítményt tükrözi, valamint a kiadások túllépését, különösen a kamatokra, nyugdíjak és állami bérek terén” – áll a dokumentumban.
Arról, hogy a kormány hogyan látja a magyar gazdaság jövőjét, és erről milyen értékelést adott át az Európai Bizottságnak, ebben a cikkben írtunk bővebben:
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
