Lépéskényszerbe hozta Charles Michel az európai vezetőket, de igazából semmi rendkívülit nem jelent az, hogy az Európai Tanács elnöke leköszön a pozíciójáról. Ezt ugyanis már 2022 márciusában lehetett tudni: a tagállamok vezetői akkor hosszabbították meg két és fél évvel a belga politikus, volt belga kormányfő mandátumát az állam- és kormányfők tanácsának élén. Ennek lejártával már nem lehet újrázni, vagyis idén mindenképpen új elnökre van szükség.

 

Némi csavar mégis van, hiszen Michel mandátuma eredetileg november végén jár le, azonban bejelentette, hogy indul a júniusi EP-választásokon. Itt minden bizonnyal mandátumot fog szerezni, mert az általa képviselt belga, frankofón liberális párt, a Mouvement Réformateur (MR) listavezetője lesz, ahol 2-3 mandátum biztosra vehető.Ezért Michel addig lesz az Európai Tanács elnöke, amíg

• meg nem választják az utódját, vagy
• le nem teszi a képviselői esküt, valamikor júliusban.

Az EUrologus tanácsi forrásokból úgy értesült, hogy semmi sem zárja ki azt, hogy Charles Michel időben párhuzamosan folytasson uniós választási kampányt és lássa el tanácsi elnöki teendőit. Nyilvánvalóan a két szerepkört nem lehet “keverni”, ugyanakkor a kampányidőszakban nem kell felfüggesztenie elnöki tevékenységét, mint ahogy az előírás például az uniós biztosok esetében.

Az Európai Tanácsnak 2009 óta van állandó, főállású elnöke, a pozíciót a Lisszaboni Szerződés hozta létre. Michelt megelőzően szintén öt-öt évig a lengyel Donald Tusk és a belga Herman van Rompuy töltötte be a tisztséget.

 

Az elnök szerepét az Európai Unióról szóló szerződés 15. cikke határozza meg. Eszerint az Európai Tanács elnöke:

• előmozdítja az Európai Tanács munkáját és vezeti annak üléseit,
• a Bizottság elnökével együttműködve és az Általános Ügyek Tanácsában folytatott munka alapján gondoskodik az Európai Tanács munkájának előkészítéséről és folyamatosságáról,
• segít az Európai Tanácson belüli kohézió és konszenzus megteremtésében,
• az Európai Tanács üléseit követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek.

Az Európai Tanács elnöke az EU állam-, illetve kormányfői szintű külső képviseletét is ellátja:

• az EU közös kül- és biztonságpolitikájával kapcsolatos kérdésekben, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével együtt,
• nemzetközi csúcstalálkozókon, rendszerint az Európai Bizottság elnökével együtt.

Érdekesség, hogy 2009 előtt ugyancsak az éppen soros elnökség állam- vagy kormányfője töltötte be ezt a tisztséget. Az elnöknek abban az időben nem volt semmilyen különleges végrehajtói hatalma, csupán volt első az egyenlők közül és a Tanács találkozóinak szervezéséért és az ülések lebonyolításáért felelős. Bár Magyarország 2004 óta az EU tagja, az első elnökségi ciklust csak 2011-ben adta az Orbán-kormány, így magyar elnöke az Európai Tanácsnak még nem volt.

A tagállamok tehát tisztában vannak azzal, hogy új elnököt kell választaniuk, a változás mindössze annyi, hogy ezt nem lehet novemberig halogatni. Ekkor ugyanis valóban az történne, amivel számos nyugat-európai lap és politikus riogat: Orbán Viktor lenne az Európai Tanács elnöke, mint a soros elnökséget betöltő állam képviselője/miniszterelnöke.

 

Ennek a jogi hátterét az Európai Tanács eljárási szabályzata biztosítja. Eszerint a Tanács elnökét betegség miatti akadályozása, vagy halála, illetve hivatali ideje megszűnése esetén, szükség esetén utódjának megválasztásáig az Európai Tanácsnak a Tanács hathavi elnökségét betöltő tagállamot képviselő tagja váltja fel. Ugyanakkor forrásunk arra hívta fel a figyelmünket, hogy

ezek a szabályok egyszerű többséggel módosíthatók.

A választások utáni szokásos forgatókönyv azonban kiküszöböli ezt a helyzetet. Az eredmények ismeretében és még júniusban három napot is együtt töltenek a tagállami vezetők. Először június 17-én informális találkozót tartanak, majd 27-28-án a szokásos, nyári kétnapos csúcstalálkozót rendezik meg. Jó eséllyel már az első alkalommal döntenek a személyi kérdésekről, amelyekhez minősített többség elegendő. Ez a következőket jelenti:

• megválasztják az Európai Tanács elnökét,
• javaslatot tesznek az EP-nek az Európai Bizottság elnökének személyére,
• kinevezik a külügyi főképviselőt.

Ezeknek a pozícióknak - és illetve ide sorolható még az Európai Parlament elnökének személye is, amelyet az EP választ majd meg az első ülésén - számos feltételnek kell megfelelnie. Az elvárás ugyanis az, hogy ezek a személyek egyenlő arányban képviseljék az EU földrajzi régióit, a párthovatartozást és valósítsák meg a nemek közötti egyensúlyt. A jelenlegi választási periódusban különösen az első elv sérült, Kelet-Közép-Európa egyetlen tisztviselőt sem adott ennek a ciklusnak.

Michel elnök visszatér a polgárok általi közvetlen ellenőrzéshez és párbeszédhez. Ez a legtermészetesebb demokratikus gyakorlat az európai vezetők számára. Csak így tudjuk biztosítani a polgárok számára, hogy meghallják és megértsék őket

- kommentálta Charles Michel bejelentését az EUrologusnak egy, az elnökhöz közel álló személy. Azt is hozzátette, hogy Michel - Orbánhoz hasonlóan - sorsdöntő évnek tartja 2024-et. Azonban míg a magyar miniszterelnök jobboldali fordulatban reménykedik, addig a belga politikus szerint ez a választás alapozza és határozza meg az EU előrehaladásának és növekedésének irányát az évtized végéig.

 

Az elnöknek elképzelése van a „2030-as Európáról”, és erős hangja lesz ennek megvalósításában

- mondta forrásunk. Úgy fogalmazott, hogy Michel egy erős Európát akar védelmezni, amely képes “saját érdekeinek megfelelően és értékeivel összhangban szuverén döntéseket hozni”.

Sokan azonban arra figyelmeztetnek, hogy Charles Michel - volt miniszterként, miniszterelnökként, az Európai Tanács egykori elnökeként - aligha elégszik meg azzal, hogy egy “mezei” EP-képviselő legyen. Mint a liberális pártcsalád erős embere, akár az Európai Bizottság elnöki pozícióját is megcélozhatja. Mindez persze nagyban függ a választások utáni erőviszonyoktól és a pozíciókkal kapcsolatos alkudozásoktól, a következő időszakban előkerülő jelöltek és önjelöltek személyétől.

Az Orbánnal való fenyegetés is már ennek a kampánynak a része, a Putyin-barátnak elkönyvelt magyar miniszterelnök emlegetése az EU-párti erők összefogásának lett a hívószava.

Orbán esetleges elnökségével szemben kimutatható a politikai ellenérzés, ami már megmutatkozott akkor is, amikor magát a soros magyar elnökséget támadták. Forgatókönyv is készült olyan lehetőségekkel, amelyek a magyar elnökség jogkörét korlátoznák. Mindez azonban azon múlik, hogy a tagállamok tesznek-e erre irányuló lépéseket - márpedig erre nem sok hajlandóság mutatkozik a kormányok részéről, az ugyanis precedenst teremtene.

 

Sajtófőnöke Orbán esetleges Európai Tanács-elnökségéről: „Stratégiai nyugalmat javaslunk az ügyben"

Egyelőre nem tudni, mi lesz, ha megválasztják képviselőnek Charles Michelt, az Európai Tanács jelenlegi elnökét.

Így aztán leginkább pártpolitikusok és a sajtó az, amely fenyegetésként tálalja nemcsak a soros magyar elnökséget, hanem Orbán Viktor esetleges vezető pozícióját. Leginkább attól tartanak, hogy az EU hiteltelenné válik, ha egy olyan politikus személyesíti meg, amelyik fontos uniós kérdésekben a többségi akarattal szembe megy.

Orbán gyakran ütközik az Európai Unióval, számos Ukrajnát támogató uniós kezdeményezést ellenez, és széles körben kritizálták a demokratikus jogok magyarországi csorbítása miatt

- írja például az Euronews angol nyelvű kiadása. A Politico a Tanácsot ellenőrizetlenül irányító Orbán képét festi fel. Alberto Alemanno, a párizsi HEC Üzleti Iskola jogi professzora szerint pedig problémás és felelőtlen dolog lenne - akár ideiglenesen is - Orbánt az Európai Tanács elnökévé tenni, mert nyilvánvaló összeférhetetlenség áll fenn az uniós jog megsértése és a szankciókról döntő tanácsi ülések esetleges elnöke között.

Ezzel arra utal Alemanno, hogy olyan ülésen is elnökölhet Orbán, amelyek arról van szó, hogy Magyarországot milyen szankcióval sújtsa az EU a jogállamisági normák megszegése miatt.

Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy nem biztos, hogy Orbánnak tetszene ez a szerep. Az EU képviseletében eljárva ugyanis a tagállamok többségi álláspontja köti az elnököt. Így aztán Orbán Viktornak lépten-nyomon el kellene ítélni az Ukrajna elleni orosz agressziót, a szankciók hatékonysága mellett kellene érvelnie, támogatnia kellene a legális migrációt, nem szidhatná Soros Györgyöt és bírálnia kellene Kína EU-t sújtó, egyenlőtlen versenypolitikáját.