Késő este, és hatalmasnak semmilyen körülmények között nem nevezhető részvétellel tartották meg a magyar jogállamiságról, főként a költségvetés joggállamisági feltételrendszeréről szóló vitát az Európai Parlamentben. A képviselők részéről az érdeklődés hiánya talán nem csak azzal magyarázható, hogy a vita egy igen hosszú ülésnap egyik utolsó eleme volt. A parlamenti képviselők szerint nem sok minden változott, amiről vitatkozni lehetne: aki szerint Magyarországon nincs rendben a jogállamiság, az továbbra is így látja, és azok sem változtattak a véleményükön, akik szerint a magyar vezetés ellen politikai boszorkányüldözés folyik.

A Bizottság részéről két biztos, Johannes Hahn és Didier Reynders is jelen volt a vitán, mindketten elmondták, hogy habár néhány, főleg a magyar bíróságok működését érintő reformot örömtelinek találnak, meglehetősen messze vagyunk attól, hogy Magyarország számára fel tudják oldani a befagyasztott források legalább egy részét. A helyreállítási pénzek (egy másik befagyasztott forrás) kapcsán meghatározott 27 jogállamisági szupermérföldkő, avagy emberi nyelven reform elvárás közül a bírósággal kapcsolatos változtatások négy pontot érintenek. Ha ezen a négy ponton tényleg megfelelőek a reformok, az már jelenthetné, hogy talán egyes területeken, egyes forrásokat meg lehet nyitni Magyarország előtt. Azonban Hahn kiemelte, az erről küldött magyar önértékelés

jó pár ponton kérdéses maradt

- ezért a Bizottság kérdéseket intézett a magyar kormányhoz, ami egyértelműen hosszabbá teszi majd a tárgyalásokat, ugyanis a magyar reformok elbírálásához a Bizottságnak először választ kell kapnia a kérdéseire. Ráadásul, úgy tűnik, a magyar vezetésnek nem erős oldala a levelezés a jogállamiságot érintő eljárásokban

Magyarország nem küldött hivatalos értesítést a feltételességi eljárással kapcsolatban

- emelte ki Hahn. Márpedig a magyar vezetésnek küldenie kell egy hivatalos levelet, hogy kéri a források feloldását. Csak ezután kezdheti el a Bizottság elbírálni, hogy javasolja-e a Tanácsnak, hogy oldják fel a szankciókat, vagy sem, erre egy hónapjuk van. Utána pedig a Tanácsnak is van még egy hónap gondolkozási ideje, tehát a levél kézhez kapásától minimum két hónap, hogy pénz érkezzen a magyar kasszába, már ha mindenki rendben talál mindent, ami jelenleg valószínűtlen. Ami viszont biztos, hogy a bizottság hamarosan, a feltételességi eljárás megindításának egyéves évfordulóján, december 15-én, így is úgy is újra jelentést fog kiadni a magyar helyzetről, ebből kiderül majd, mennyire találják meggyőzőnek a reformokat.

Tehát, ha Magyarország levelezni nem levelezik, akkor mit csinál helyette? Vétózik. Több képviselő is kiemelte, hogy az EU-nak nem szabad engednie az Orbán-kormánynak, ami jelenleg azzal fenyegetőzik, megvétózza az EU Ukrajnának szánt segélycsomagját. Jeroen Leaners Néppárti képviselő szerint a jogállamiság alapértékei nem eladóak, hozzátéve,

világossá akarom tenni a magyar polgárok számára, hogy annak, hogy a forrásokat blokkolják egyetlen felelőse van, Orbán Viktor maga.

Cseh Katalin magyar EP képviselő pedig azt emelte ki, hogy “ha egyszer engedünk egy zsarolónak, legközelebb többért jön majd vissza”.

Sophia in 't Veld európai parlamenti képviselő szintén arra biztatta a Bizottságot, álljanak ki a jogállamisági eljárás mellett: “ne kössenek kompromisszumot, ne adják be a derekukat! Ne csinálják, előre hallom ahogyan Orbán győzelmet kiált”. A politikus azonban őszintén beszélt arról is, milyen parttalannak látja megismételni ugyanazt érdemi fejlemények hiányában:

kezdem kicsit unni ezt a vitát

- hangsúlyozta többször is a képviselő, aki szerint a kérdéskörre értelmetlenül kell mindig visszatérni, amikor pletykák rebbennek fel arról, hogy a Bizottság esetleg lazítana a szankciókon.

Persze voltak ellenvélemények is. Több konzervatív politikus szerint etikátlan politikai eljárásról van szó, amit az EU csak azért folytat mert nem tetszik neki a magyar kormány politikája és értékrendje. Deutch Tamás maga is felszólalt, és a másfél perces beszédébe bőven tudott tartalmat sűríteni. Volt szó “dollárbaloldalról” és a magyar ellenzék külföldi finanszírozásáról, “politikai zsarolásról”, és a képviselő hozzátette: “nem fogunk úgy táncolni, ahogyan Brüsszelben fütyülnek”.

Hidvéghi Balázs is osztotta kollégája álláspontját, szerinte Brüsszelben “hisztériáznak” és a “korrupt, leszerepelt brüsszeli elitet le kell váltani”. Ez egy parlamenti vitában talán értelmezhető kijelentés, de jogilag a Fidesz kormánynak ha szimpatikus "Brüsszel" ha nem, elég gyorsan el kellene kezdenie kommunikálni a Bizottsággal, ha szeretnék, hogy az EU-s forrásokhoz való hozzáférésük egyáltalán lehetséges legyen. Ugyanis jelenleg a legtöbb döntés a Parlamentnél valamivel bürokratikusabb Európai Bizottság kezében van, ők pedig a hivatalos adminisztráció követése mellett fognak tárgyalni és dönteni (bár ettől függetlenül a tárgyalópartnert sértegetni és lekezelni lehet, hogy továbbra sem célszerű).