Az Európai Parlament plenáris ülésén szólalt fel Cate Blanchett ausztrál színésznő, az ENSZ Menekültügyi Ügynökségének (UNHCR) jószolgálati nagykövete.

Tanú vagyok, tanúja voltam annak, hogy a háború az üldöztetés milyen áldozatokat követel a menekültektől, nem tudok félrenézni

– mondta beszéde elején Blanchett. Elsőként a közel-keleti fegyveres konfliktusra tért ki, amelynek kapcsán az ENSZ üzenetét tolmácsolva azonnal humanitárius tűzszünetet és az összes fogvatartott civil szabadon bocsátását követelte. Cate Blanchett rögtön hozzá is tette, hogy erőszak máshol is van, például Ukrajnában, Szudánban, Etiópiában, Afganisztánban, a Száhel-övezetben és máshonnan is jönnek hírek az erőszakról és

mindenhol ártatlanok szenvednek és menekülnek.

Az ENSZ adatai alapján jelenleg 114 millió olyan ember van, akinek el kellett hagynia az otthonát. Közülük 62.5 millió a saját hazájában maradt, 36,4 millióan pedig a szomszédos országokba menekültek, jelezve, hogy „haza akarnak térni a népükhöz, a földjükhöz, a családjukhoz”.

Álljanak ki azon veszélyes mítosz ellen, hogy minden egyes menekült Európába tart

– szólította fel Cate Blanchett az EP-képviselőket, hozzátéve, hogy „csábító ezt új kihívásként beállítani és az mondani, hogy az eltérő kultúrák, nyelvek aláássák a befogadók értékeit”.

Emlékeztette az Európai Parlamentet, hogy a második világháború után a genfi menekültügy egyezmény milliók életét mentette meg és keretet biztosít jelenleg is az államok számára.

Senki sem állítja, hogy mindenki jogosult lehet a maradására, de vajon akik szögesdrótot és falakat építenek, azok találkoztak-e már a káros politikák emberi költségeivel?

Példaként említette a visszafordításokat, vagyis a menedékkérők visszakényszerítését a menedékkérelem beadásának lehetősége nélkül, mint ahogy azt több ország, például Magyarország hatóságaival szemben is felróják. A jószolgálati nagykövet szerint ez „hiteltelenné vált, pazarló és nagyrészt elvetett megközelítés”.

Cate Blancett beszélt személyes élményeiről is. Sok menekülttáborban megfordult, és akikkel találkozott, azok sokkos állapotban voltak.

Nem csak a nők, a gyerekek, hanem azok a fiatal férfiak is, akiket gyakran démonizálnak a médiában, de traumatizált helyzetben vannak

– mondta. Felelevenítette egy találkozását egy fiatal férfival Nigerben, aki darfúri menekült volt és Líbiába került. Ott rabszolgasorba taszították, ketrecbe zárták, verték és többször megerőszakolták. Hétszer próbált Európába jutni, azért vállalta a kockázatot, mert a tengerbe fúlás is jobb volt, mint katasztrofális afrikai tapasztalatai. Blanchett aggodalommal beszélt a humanitárius költségek apadásáról is.

Láttam, hogy a humanitárius finanszírozás csökkentése milyen következményekkel jár: dönteni kell, ki kap takarót, vizet, ételt.

– ecsetelte. Azt kérte, ne feledkezzenek meg a kiszolgáltatott emberek millióiról, az őket segíteni igyekvő ENSZ Menekültügyi Szervezetének az év végéig 600 millió dollárra van szüksége.

A jószolgálati nagykövet azt kérte az EP-képviselőktől, hogy ne feledkezzenek meg az okokról, ne a határok megerősítésére összpontosítsanak, mert az EU példát mutathat a felelősségvállalásból, ha a kiindulási országokat és az azokkal szomszédos országokat erősítik meg.

Mondják meg a választóknak, az alacsony és közepes jövedelmű országokból származik az országát elhagyni kényszerült személy 90 százaléka, szálljanak szembe a bűnbakképzéssel, amely sokszor csak erőszakot szül

– fogalmazott Blanchett, akinek beszédét állva tapsolták meg az EP-képviselők.