A brüsszeli uniós csúcstalálkozón öt órányi vita után fogadták el a tagállami vezetők a közös álláspontjukat a közel-keleti válság ügyében, miközben néhány száz palesztin-párti tüntető Izrael-ellenes jelszavakat skandált a tanácskozás közelében. A vezetők meghallgatták az ukrán elnököt is, aki szerint országa készen áll az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
Az uniós állam- és kormányfők brüsszeli tanácskozásának elején online jelentkezett be Kijevből Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök beszédében hangsúlyos helyet foglalt el Ukrajna uniós tagsága.
Közvetlenül a találkozásunk előtt aláírtam egy Ukrajna európai integrációja szempontjából nagyon fontos törvényt – a politikailag kiszolgáltatott személyekről szóló jogszabályt
- jelentette be Zelenszkij. Ez az egyik olyan kulcsfontosságú törvény, amelyet az ukránoknak el kellett fogadniuk annak érdekében, hogy egyáltalán szóba kerülhessen a csatlakozási tárgyalások elindítása. Ahogy Zelenszkij fogalmazott:
Ez a törvény jelentősen megerősíti a közszereplők pénzügyi ellenőrzését Ukrajnában.
Ezzel Ukrajna gyakorlatilag végrehajtotta az Európai Bizottság hét ajánlását. Ezeket a teljesítéseket a következő hetekben értékeli a Bizottság, összeállít belőle egy jelentést, és ennek birtokában már decemberben dönthetnek a tagállamok arról, hogy a csatlakozási tárgyalási fejezeteket megnyitják. Ez igen jelentős lépésnek mondható az ukrán uniós tagság felé.
Az ukrán elnök köszönetet mondott azokért a védelmi eszközökért – fegyverek, felszerelések, lőszerek és légvédelem -, amelyeket a közelmúltban juttattak el nekik az uniós tagállamok. Az elnök közölte azt is, hogy szerdán orosz harci drónokat lőtt le az ukrán hadsereg, amelyek a Hmelnickij Atomerőmű felé haladtak.
Újra és újra látjuk, mivel állunk szemben – ez a gonosz még az atomerőműveket is megtámadhatja
- mondta az elnök. Zelenszkij kifejezte a háláját az "Oroszországra nehezedő szankciós nyomásért". Hozzátette, hogy meg kell növelni azon erőfeszítéseket, amelyek a szankciók kijátszóinak utolérésére és megbüntetésére vonatkoznak. Kijelentette azt is, hogy a következő, 12. szankciós csomagnak "nagyobbnak kell lennie az előzőeknél".
Csütörtökön este állam- és kormányfők éjszakába nyúló vitát folytattak majd a közel-keleti helyzetről, Ukrajnáról, a hétéves költségvetés kiegészítéséről, migrációról és gazdasági ügyekről.
Az első napirendi pont a gázai konfliktus volt, amely alatt a csúcstalálkozó helyszínéhez közel, a rendőrség által lezárt terület szomszédságában több száz palesztin-párti tüntető Izrael-ellenes jelszavakat skandálva néztek farkasszemet a rohamrendőrökkel.
A tagállami vezetők végül öt órányi vita után elfogadták közös álláspontjukat. Ebben elítélték a Hamász brutális támadását és elismerték Izrael jogát az önvédelemhez, a nemzetközi és a humanitárius joggal összhangban. Követelik a túszok szabadon bocsátását és a civil életek védelmét. A legvitatottabb pont az volt, hogy felszólítsa-e az EU a feleket tűzszünetre, vagy pedig úgynevezett humanitárius szünetet kérjenek, amely lehetőséget nyújt a kritikus területekre bejuttatni a segélyszállítmányokat. Végül az utóbbi megoldás mellett döntöttek azzal, hogy humanitárius folyosókat is biztosítaniuk kell a harcoló feleknek.
Unity, agreement at #EUCO on Middle East conclusions. pic.twitter.com/sC8zUuiZlI
— Ecaterina Casinge (@ecasinge) October 26, 2023
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
