Luxemburgban, az uniós külügyminiszterek tanácskozásának szünetében, kormánypárti magyar újságíróknak tartott sajtótájékoztatója kezdetén Szijjártó Péter kicsit rosszallóan, de megértéssel vette tudomásul, hogy

a tanácsülések összehívásánál nincsenek tekintettel a nemzeti ünnepekre, de talán nem is lenne reális ezt elvárni.

A külügyminiszterek napirendjét a jelenlegi két válságövezettel kapcsolatos fejlemények, biztonsági kihívások szerepeltek: a közel-keleti és az ukrajnai helyzet. Szijjártó szerint az Izrael és a Hamász közötti fegyveres konfliktus megítélésének erős a megosztottság a tagállamok között, de

mi, magyarok világosan fogalmazunk ebben a kérdésben is, elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan a rakéták ezreinek kilövése egy országra, hogy emberek ezreinek halálát, szenvedését okozzák, túszokat ejtsenek.

A magyar külügyminiszter kijelentette, hogy Izraelnek joga van megvédenie saját magát, ezért ki kell állni mellette. Hozzátette, hogy a terrorszervezeteket le kell győzni, ugyanakkor a nemzetközi közösségnek erőfeszítéseket kell tenni az eszkaláció megelőzésére, vagyis arra, hogy ne legyen államok közötti háború.

Említést tett arról a 15 magyar állampolgárról, akik jelenleg is a gázai övezetben tartózkodnak. Velük kapcsolatban állnak, de az övezetből kijutás lehetetlen. Elárulta, hogy több mint 10 nappal ezelőtt majdnem sikerült őket kimenteni, a háromból két ellenőrző ponton már átjutottak Egyiptom irányába, ekkor azonban biztonsági okokból - egy esetleges bombázás veszélye miatt - visszafordították őket.

Szijjártó aggodalommal tekint a modern antiszemitizmus nyugat-európai megjelenésére, amely - szerinte - abban érhető tetten, hogy Nyugat-Európában megengedik, hogy terrorszervezetek mellett tüntessenek az emberek.

Áttérve Ukrajnára, nevek említése nélkül arról beszélt a külügyminiszter, hogy kollégái Ukrajna-fáradtságra panaszkodnak, márpedig

ha ez igaz, még inkább aláhúzza a béke mielőbbi létrehozásának szükségességét.

Arra is panaszkodtak mások, hogy az izraeli konfliktus miatt sokkal kevesebb figyelem jut Ukrajnának. Szijjártó erre úgy reagált, hogy
nincs új a nap alatt: október 23-a van, és emlékszünk arra, hogy miért nem kapott nagyobb figyelmet a nyugati döntéshozóknál a magyar forradalom, akkor mindig a Szuezi-válságra hivatkoztak.

A külügyminiszter megismételte korábbi meglátásait, mely szerint a brüsszeli megközelítés továbbra is háborúpárti, de "mi ezt nem fogadjuk el". Szóba került, hogy Magyarország miért vesz még több energiát Oroszországtól, erre Szijjártó úgy reagált, hogy

az energiavásárlás nem politikai kérdés, mindenki onnan vesz földgázt, ahonnan akar, de mi erről őszintén tudunk beszélni, a többiek ehhez sunyi módon állnak hozzá.

Kiderült, hogy két miniszter is rákérdezett Szijjártónál arra, hogy miért találkozott Orbán Viktor a háborús bűnök miatt nemzetközileg körözött Putyinnal Kínában, sőt, a litván diplomata egyenesen azt kérte, hogy Szijjártó tegye világossá: ami Magyarország részéről elhangzik az uniós tanácskozásokon, az a Kreml álláspontja-e vagy Magyarországé. Szijjártó Péter ezt a felvetést bárdolatlanságnak nevezte.

Magyarország szuverén ország, szuverén kormánnyal, amíg ez a kormány van hatalmon, addig semmilyen külső javaslatot, iránymutatást nem fogadunk el, semmilyen irányból

- szögezte le. A külügyminiszter elmondásából kiderült, hogy Magyarország továbbra is blokkolja az EU-s tagállamok által fenntartott Európai Békekeretből 500 millió euró felszabadítását és kifizetését azoknak a tagállamoknak, amelyek fegyvert szállítottak Ukrajnába.

Korábban a magyar kormány azt szabta feltételül, hogy az OTP kerüljön le az ukrán korrupcióellenes hatóság által vezetett, a "háború nemzetközi szponzorainak listájá"-ról. Ez ugyan megtörtént, de  Szijjártó nehezményezi, hogy a vezető tisztségviselők és az OTP egyik leányvállalata továbbra is szerepel. Ezért a magyar kormány azt javasolta Ukrajnának, hogy kössenek egy megállapodást arról,  hogy ilyen többé nem fordul elő. Emiatt meghívták Ukrajna delegációját Budapestre, de még nem kaptak erre választ.