A tagállamok nagyköveteinek péntek délelőtti döntése értelmében további egy évig vámmentesen jöhetnek a mezőgazdasági termékek az EU-ba.
Az EU-Ukrajna társulási megállapodás szerinti kereskedelmi engedményeket kiegészítő, ideiglenes kereskedelmi liberalizációról szóló rendelet megújításáról döntöttek pénteken az uniós tagállamok nagykövetei. A svéd elnökség szerint az EU ezzel az intézkedéssel támogatja Ukrajna gazdaságát, miközben Oroszország teljes körű inváziót hajt végre ellenük.
#COREPERII | Coreper just supported a renewal of Regulation on temporary trade liberalisation supplementing trade concessions under the EU-Ukraine Association Agreement.
— Swedish Presidency of the Council of the EU (@sweden2023eu) April 28, 2023
This will support Ukraine’s economy following Russia’s full-scale invasion of Ukraine.
A jelenleg is hatályos intézkedések június 5-én járnak le, ezt hosszabbítják meg egy évvel. A vámfelfüggesztés a gyümölcsökre és zöldségekre, valamint a vámkontingens alá tartozó mezőgazdasági termékekre és feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozik (Az ipari termékekre 2023. január 1-je óta nulla vám vonatkozik az EU–Ukrajna társulási megállapodás értelmében, ezért nem szerepelnek az új javaslatban.)
Az Európai Bizottság adatai szerint az EU Ukrajna legnagyobb kereskedelmi partnere, 2021-ben kereskedelmének 39,5 százalékát adta, míg Ukrajna az EU 15. legnagyobb kereskedelmi partnere, az EU teljes kereskedelmének körülbelül 1,2 százalékával.
A téma azért is különösen fontos, mert az elmúlt hetekben az Ukrajnával szomszédos uniós országok, közöttük Magyarország is olyan döntést hozott, amelynek értelmében megtiltják ezeknek a termékeknek a beszállítását. Ennek az az oka, hogy az ezeken a piacon – eredetileg tranzitáruként – megjelenő ukrán gabona lenyomta a felvásárlási árakat, ami a gazdák körében komoly tiltakozást váltott ki. Emiatt tárgyalások kezdődtek az érintett tagállamok és az Európai Bizottság között, utóbbi egy javaslatot is letett a panaszok orvoslására és egy kárpótlási csomagot állítanak össze Brüsszelben.
A mostani megállapodás azonban nem tartalmaz semmiféle kivételt vagy kedvezményt. Az EUrologus svéd elnökségi forrásokból megtudta, hogy ez a téma nem is került elő, mert ezek a viták a Bizottság és az öt érintett tagállam között párhuzamosan folynak.
Megtudtuk azt is, hogy egyetlen tagállam sem jelzett kifogást a meghosszabbításról szóló döntéssel szemben. Formális szavazás nem volt, az elnökség pusztán megállapította, hogy a szükséges minősített többség rendelkezésre áll.
Közben csütörtökön az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (INTA) is megszavazta a moratórium meghosszabbítását. Ennek azért van jelentősége, mert ez alapján fog két hét múlva dönteni az EP plenáris ülése, majd a tagállamok miniszteri szinten hozzák meg a végső, formai döntést.
A parlamenti szakbizottságban a képviselők 27 szavazattal, 1 ellenében és 7 tartózkodás mellett fogadták el a jelentéstervezetet. A hét tartózkodó között volt a fideszes tag, Schaller-Baross Ernő, aki közleményében azt írta: „Az adatok egyértelműek: sokan visszaélnek az ún. szolidaritási folyosókkal, amelyek elvileg arra szolgálnak, hogy Ukrajna harmadik, élelmezési gondokkal küzdő országokba szállítson gabonát. A valóságban azonban a harmadik országokba irányuló export 2021-hez képest csökkent, az Ukrajnával szomszédos tagállamokba pedig jelentősen nőtt. Ez komoly piaci zavarokat okoz Ukrajna nyugati szomszédainál, így Magyarországon is. A kukorica behozatala közel 7000%-kal, míg a búzáé 1000%-kal nőtt tavaly 2021-hez képest”. A bizottság póttagja, Győri Enikő, szintén fideszes képviselő pedig azt mondta, hogy
Ukrajna mellett állunk, de nem engedjük, hogy a háború árát a gazdáink fizessék meg.
Hozzátette, hogy „a hét képviselő tartózkodása a mai szavazáson a megelőlegezett bizalomnak volt a jele. Nagyon bízom benne, hogy a Bizottság ezúttal nem hagyja cserben az Unió keleti határszélén lévő gazdákat”. Győri szerint a rendelet meghosszabbítása lehetőséget ad az Európai Bizottságnak olyan rendkívüli védőintézkedések alkalmazására, melyek „véget vethetnek a jelenlegi áldatlan állapotoknak”.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.