Öt jogszabályt fogadott el az Európai Parlament, amelyekről még 2022 végén született elvi megállapodás a tagállamokkal. Ezek olyan kulcsfontosságú törvények, amelyek az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részei és azt hivatottak biztosítani, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint 1990-ben.

A kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformja arról szól, hogy a rendszer hatálya alá tartozó ágazatoknak 2030-ra nagyobb mértékben, összesen 62 százalékkal kell majd csökkenteniük az üvegházhatású gázok kibocsátását (a 2005-ös szintet alapul véve). 2026-tól kezdve emellett fokozatosan fel kell hagyni a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának gyakorlatával, hogy az 2034-re teljesen megszűnjön. Az új rendszer 2027-től (illetve ha kivételesen magasak az energiaárak, 2028-tól) az épületek és a közúti közlekedés energiafelhasználásából eredő kibocsátást is beárazza.

Az ETS több mint 10 ezer erőművet és gyárat érint. Működésének lényege, hogy meghatároznak egy szén-dioxid-kibocsátási küszöböt, amit „a szennyező fizet elvnek” is neveznek, és ez alatt a határérték alatt a vállalatok csak szén-dioxid-kvótákért cserébe szennyezhetik a levegőt. Ezekért pedig aukciók keretében fizetniük kell, így motiváltak abban, hogy minél alacsonyabb legyen a kibocsátás. A kvóta úgy működik, hogy egy CO2-egység egy tonna szén-dioxid-kibocsátását engedélyezi. A fel nem használt kvótát a vállalatok eladhatják.

A képviselők azt is megszavazták, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszeren belül ezentúl tengerhasznosítási ágazat kibocsátásaival is el kell számolni, és jóváhagyták a légi közlekedési ágazat ezzel kapcsolatos szabályozásának felülvizsgálatát. Ezt azt jelenti, hogy 2026-tól már a légi közlekedési ágazat sem jutna ingyenes kibocsátási egységekhez, és egyre nagyobb arányban kellene fenntartható légijármű-üzemanyagokat használnia.

A parlament ugyancsak elfogadta az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus (CBAM) bevezetését, azaz a karbonvámot. Ezzel egyrészt a nem uniós országokból származó, környezetszennyező módon előállított termékek EU-s értékesítése lesz drágább, másrészt megakadályozza, hogy az uniós cégek termelésük karbonintenzív részét külföldre telepítsék.

A mechanizmus a vasra, az acélra, a cementre, az alumíniumra, a műtrágyákra, az elektromos áramra és a hidrogénre vonatkozik, de adott esetben azt a közvetett kibocsátásokra is alkalmazni kell. Az ilyen árukat importáló cégeknek állniuk kell a gyártó országban fizetett szén-dioxid-árnak és az uniós kibocsátási egységek árának a különbözetét. A mechanizmus bevezetésére az ingyenes kibocsátási egységek fokozatos kivezetésével azonos ütemben kerül majd sor 2026 és 2034 között.

A képviselők megszavazták azt is, hogy 2026-ra szociális klímaalapot állítsanak fel annak érdekében, hogy „az éghajlatvédelmi átállás a társadalom minden tagjával szemben méltányos legyen”. Az alap az energiaszegénység kockázatának leginkább kitett háztartásoknak és mikrovállalkozásoknak, valamint a közlekedés lehetőségéhez csak korlátozottan hozzáférőknek kíván pénzügyileg segíteni a változásokból adódó nehézségeik leküzdéséhez. Az alap tervezett 86,7 milliárd eurós költségvetésének nagy része (65 milliárd euró) az ETS II kibocsátási egységeinek aukciójából származik majd, 25 százalékát pedig a tagországok saját forrásaikból állják.

A jogszabályjavaslatokat még a tagállamoknak hivatalosan is jóvá kell hagyniuk, de ez már csak formai döntés. A jogszabályok húsz nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésüket követően lépnek majd hatályba.

A Fidesz EP-képviselői a kibocsátáskereskedelmi rendszer reformján kívül valamennyi javaslatot elfogadták. Győri Enikő képviselő a plenáris ülésen elhangzott hozzászólásában örömét fejezte ki, hogy az Unióba érkező importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus által a klímavédelmi csomagnak legalább van olyan eleme, amely az európai ipar védelmét szolgálja.

Ez létszükséglet, hisz a termelő cégek a háború, a szankciók és az USA protekcionista lépései közepette a túlélésért küzdenek

– jelentette ki. Győri kérte az Európai Bizottságot, hogy a CBAM majdani felülvizsgálatakor legyen szempont az Unió versenyképessége is, annak érdekében, hogy az EU ne korlátozza feleslegesen a harmadik országokból származó behozatalt, mert az megdrágítja az európai termelést és az uniós kivitelt is.