A lengyel kormány szerdán délután jelentette be, hogy fenntartásai vannak 15 százalékos globális társasági adóval kapcsolatban, amely része a magyar helyreállítási terv jóváhagyását, a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás lezárását és az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós kölcsönt tartalmazó csomaggal. A nap folyamán komoly nyomás nehezedett a lengyel kormányra, és a csúcstalálkozó során diplomáciai források szerint enyhült a lengyel álláspont. (Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök eleve azt bírálta, hogy egymással tartalmilag össze nem függő ügyeket kezelnek együtt.) Ugyanakkor az EUrologus kérdésre a cseh elnökség szóvivője a kora esti órákban azt mondta, hogy még nincs 100 százalékban rendezve ez a probléma. Nagy valószínűséggel ez csak akkor fog megtörténni, amikor a vezetők az Ukrajnával kapcsolatos napirendi pontról szóló következtetéseiket véglegesítik. Ugyan ezt a témát már megnyitották, de félretették azzal, hogy az este/éjszaka folyamán visszatérnek rá. Ha véglegessé válik a döntés, akkor Magyarország 27 jogállamiság, igazságszolgáltatási feltétel teljesítése után hozzférhet 5,8 milliárd euró, vissza nem térítendő helyreállítási forráshoz, s ezzel párhuzamosan befagyasztanak 6,3 milliárd euró kohéziós pénzt.

Szintén ma éjszaka várható annak bejelentése, hogy a tagállamok elfogadták a kilencedik szankciós csomagot. A részletekről a csúcstalálkozóval párhuzamosan tárgyalnak az uniós nagykövetek.

Energia, versenyképesség

Több napirendi pontot már lezártak. Téma volt az USA Inflációcsökkentő törvénye, ami a benne foglalt állami támogatások miatt versenyhátrányba hozhatja az EU cégeit. Egy brüsszeli diplomata elmondása alapján az EU vezetői mindenképpen tárgyalnának az USA-val a kérdésben, és megpróbálnák elérni, hogy az európai gazdasági szereplők mentesüljenek az új törvény negatív hatásai alól. Az EU-USA transzatlanti kapcsolatok ugyanis több szempontból is rendkívül fontosak az uniónak, például Ukrajna, vagy a klímaválság kérdésében az USA-val való együttműködés elengedhetetlen. Ezzel együtt a vezetők kiemelték, fontos az európai gazdaság, ipar és technológia védelme, és az, hogy az unió reagáljon a magas energiaárakra, és alternatív zöld megoldásokat építsen ki, ezért kérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy ilyen jellegű stratégiát.

Energiaügyben a Tanács megközelítőleg a várt döntéseket hozta. Támogatják a tagállamok közös energiabeszerzését, és hangsúlyozzák az együttműködés fontosságát a 2023-24-es télre való felkészülésben és az energiaellátás hosszabb távú biztosításában. A Tanács az orosz gáztól való függetlenedés kérdésében is elkötelezett maradt, ám emellett fontosnak tartják, hogy az európai intézmények nagy figyelmet fordítsanak az európai gazdaság versenyképességének megőrzésére és a válság kezelésére. Szintén sejthető volt, hogy az energia ársapkáról ezúttal sem sikerült megegyeznie a tanácsnak, ezért úgy döntöttek, hogy az energiaügyi minisztereket bízzák meg a feladat megoldásával, akik jövő héten kizárólag ezért gyűlnek majd össze Brüsszelben.

Közös védelmi beszerzések

A védelmi és hadi befektetési programok felpörgetéséről döntöttek is az EU-csúcson. Erőltetett menetben igyekeznek a tagállamok megállapodni egy közös befektetési védelmi és hadászati befektetési csomagról. A közös alapból szeretnék az ukrán háború kirobbanása nyomán felpörgetni az uniós védelmi ipart - áll a csúcson elfogadott következtetésekben.

Az állam- és kormányfők által elfogadott vonatkozó passzusok szerint a Tanács felkéri az Európai Bizottságot, hogy sebtében dolgozza ki az Európai védelmi beruházási programra vonatkozó terveket. A megfogalmazott cél az európai védelmi technológiai és ipari ágazat kapacitásának bővítése és rugalmasságának fokozása bevonva a kis- és középvállalkozásokat. Mindezt úgy hogy, csökkenjen a kontinens hadi technológiai és hadiipari kitettsége.

Az EU vezetői arra is felszólították az Európai Bizottságot és az Európai Védelmi Ügynökséget, hogy fokozzák az unió védelmi és katonai hiányosságainak feltérképezését és párhuzamosan a védelmi beszerzések koordinálására irányuló erőfeszítéseket, kiemelten fókuszálva az Ukrajna támogatása során kimerült hadászati készletek újra töltésére. Az EU a háború kitörése óta, több mint 8 milliárd eurónyi hadi- és fegyverkészletet folyósított Ukrajnának. Ide tartozik, hogy az EU Military Mobility projektjének részeként infrastruktúra fejlesztés és modernizáció, mint utak és hidakra is költenek, mely kiadások célja az egyszerűbb és szabványosított katonai és hadászati folyamatok biztosítása a határokon átívelően.

A következtetések újfent aláhúzzák az EU a transzatlanti katonai kapcsolatok és szövetség melletti elkötelezettség fontosságát.

Hasonlóképp hivatkoznak az uniós vezetők az idén márciusban elfogadott Európai Stratégiai Iránytűben, az EU védelempolitikai koncepciójában vállaltak megvalósításának fontosságára. Továbbá sürgetik a tagállamok kormányait és az Európai Parlamentet az Európai Védelmi Ipar Megerősítése Egységes beszerzéseken keresztül jogszabály gyors elfogadását.

Hadi szakértők régóta figyelmeztetik az EU kormányait, hogy a leromlott vagy hiányzó infrastruktúra és a bürokrácia akadályozza a katonák és a felszerelés gyors mozgását. Utóbbi érthető módon létkérdés lehet a NATO szövetségeinek amennyiben például Kelet-Európába kell küldeniük erősítést egy konfliktus esetén.

A csúcstalálkozó eredményei közé tartozik még, hogy Bosznia-Hercegovina tagjelölti státuszt kapott. A balkáni ország közel hét évvel ezelőtt nyújtotta be tagjelölti kérelmét.