Egyszerre két eljárással kapcsolatban is bejelentést tesz az Európai Bizottság, amelyek Magyarországot érintik. Sorra vettük a legfontosabb kérdéseket ezekkel összefüggésben.
Miről dönt szerdán az Európai Bizottság Magyarországgal összefüggésben?
Nagyon fontos, hogy már a kérdés sem jó, pontosabban nem pontos. Az Európai Bizottság ugyanis az EU javaslattévő és végrehajtó szerve (kisebb jelentőségű ügyekben persze van döntési jogköre), ezért szerdán csak a saját javaslatát fogadja el, amely még nem egy végrehajtható határozat. Két ügyről van szó: a Magyarországgal szemben folyó, az uniós pénzek felhasználásának veszélyeivel kapcsolatos úgynevezett feltételességi (kondicionalitási), más néven jogállamisági eljárás, illetve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz benyújtott magyar nemzeti terv elfogadása.
Milyen pénzügyi hatásai vannak ezeknek?
A jogállamisági eljárásban az Európai Bizottság jelenlegi ismereteink szerint azt fogja javasolni, hogy a Magyarországnak 2021 és 2027 között járó összegből 7,5 milliárd eurót fagyasszanak be. Ez a hétből három operatív programot érint, ezek forrásainak összesen a kétharmadának a kifizetését függeszthetik fel. Az összes Magyarországnak járó felzárkóztatási borítéknak ez körülbelül egyharmada.
Ez a pénz nem vész el, de nem is fizethető ki
– lásd következő pontot. A helyreállítási alapban Magyarország számára 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás elérhető. Ha azonban idén nincs megegyezés a tervről, ennek az összegnek a 70 százaléka végképp elvész az ország számára. Így szól a jogszabály, ugyanis a járvány utáni gyorssegélyről van szó, amelyet a tagállamok – így Magyarország is – már tavaly áprilisban igényeltek, és döntő többségük tavaly ősz óta már költik is a saját keretüket.
Magyarország ezen már bukott, mert eredetileg 7,2 milliárd euróra lett volna jogosult, azonban ez az összeg amiatt, hogy a magyar GDP nőtt, idén júniusban 5,8 milliárdra csökkent. Ráadásul a program most már utófinanszírozással működik, ha tavaly év végéig elfogadták volna a nemzeti tervet, akkor a 7,2 milliárd euró 13 százalékát heteken belül kifizették volna, ami 326 millió eurót jelentett akkor.
Mikor lesz pénz?
Erre a legnehezebb válaszolni. A 7,5 milliárd eurós befagyasztás feloldásához és az 5,8 milliárd euró tényleges hozzáférhetőségéhez egy 27 pontos feltétellistát kell teljesítenie a magyar kormánynak. Ebből 17 pontot már az elmúlt két hónapban bevállalt a kormány, azonban az Európai Bizottság a teljesítéssel csak részben elégedett.
Az értékelésük negatív
– ezt fogják szerdán bejelenteni. Ezért úgy tekintik, hogy addig nincs utalás, míg valamennyi feltétel maradéktalanul nem teljesül. Sőt, ehhez a 17-ből lett 27 (ez nem feltétlenül plusz tízet jelent, bizonyos esetekben az eredeti vállalást bontották többre), és az egész csomagot a helyreállítási alapok feltételrendszereként kezelik. Amelyet ezzel a kikötéssel javasolnak elfogadni. Az újabb elvárások tulajdonképpen nem újak, mert az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása szerepel azokban az országspecifikus ajánlásokban, amelyekről (a helyreállítási alapról szóló megállapodás alapján) az Európai Bizottság dönthet úgy, hogy a helyreállítási alapok elbírálása során az ajánlás kötelező erejű lesz – Magyarország esetében így döntöttek. A magyar kormányra most tehát az a feladat vár, hogy valamennyi elvárásnak tegyen eleget, mert csak ebben az esetben fogad be Brüsszel számlát, illetve oldja fel a befagyasztott 7,5 milliárd eurót.
A magyar kormány szerint az első negyedév végén már jöhet uniós forrás, az EUrologus szerint ez nagyon optimista becslés, reálisabb az első félév végét említeni.
Ki dönt, mikor és hogyan?
Mindkét ügyben, tehát a helyreállítási alapokra vonatkozó nemzeti tervről, illetve jogállamisági eljárás lezárásáról, benne a 7,5 milliárd euró befagyasztásáról, a tagállamok pénzügyminisztereinek tanácsa dönt. Ennek elvileg december 6-a lehet az időpontja, eddig minden érintett ezt valószínűsítette, mert ekkor van a soron következő miniszteri tanácskozás. Illetve ez az egy van decemberben a rendes ülések között. A szabály az, hogy december 19-ig kell napirendre tűzni és lezárni a jogállamisági eljárást. (A dátumokról a következő pontban is írunk.) Az érvényes határozathoz a tagállamok minősített többségének azonos állásfoglalása kell. Ez a tagállamok 55 százalékát (vagyis a gyakorlatban a 27 tagállamból 15-öt) jelenti úgy, hogy a javaslatot támogató tagállamok az EU teljes népességének legalább 65 százalékát képviselik.
A pénzügyminiszterek három döntést hozhatnak: elfogadják, elutasítják, módosítják a bizottsági javaslatot. Van egy további lehetőség is: nincs döntés.
Mi a kormány mozgástere?
Vannak olyan hírek, amelyek szerint a kormány – miután a Bizottságnál csődöt mondott – a tagállamokat igyekszik puhítani. Ennek azonban csak akkor van értelme, ha az egész javaslat megváltoztatása mellett egy minősített többséget sikerülne összehoznia. Ennek azonban semmi esélye, tulajdonképpen annak sem, hogy egy blokkoló kisebbséget verbuváljanak. Utóbbinak nincs is sok haszna: ha a kormány megtorpedózná a javaslatot, akkor azt érné el, hogy semmilyen döntés nincs, ebben az esetben azonban veszélybe kerülne a helyreállítási alapokról szóló terv is, vagyis az 5,8 milliárd euró 70 százalékát kockáztatnák.
Némiképp meglepő módon Navracsics Tibor kedden azt mondta, hogy csak december 12-én döntenek a pénzügyminiszterek. Ekkor nincs tervbe véve ülés, de ez nem jelent semmit, mert rendkívüli ülést bármikor összehívhatnak.
Van azonban ennek egy Magyarországra nézve igen káros olvasata. A december 6-i ülés napirendjén lesz a globális minimumadóról és az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitelről szóló javaslat is. Mindkettő nagyon fontos a többi tagállamnak és mindkettőt blokkolja a magyar kormány. Az ukrán hitel kapcsán egyenesen elvi kérdésről beszél Orbán Viktor, vagyis ez azt jelenti, hogy ezt az álláspontját nem fogja megváltoztatni – mindezt úgy, hogy Ukrajna támogatásáról már kormányhatározat született, vagyis a közös hitelfelvétellel van baja a kormánynak. A globális minimumadónál megint csak elvi kérdést emlegetnek Budapesten – mindezt úgy, hogy korábban már egyszer jóváhagyásukat adták a tervezetnek. A blokkolással viszont az alkupozícióit minimálisra csökkentette a kormány azokban az ügyekben, amelyek Magyarországnak fontosak.
Elképzelhető, hogy az elnökség biztosra akar menni és csak azt követően tűzik napirendre a Magyarországgal kapcsolatos ügyeket, ha már a minimumadó és az ukrán hitel zöld utat kapott. Amennyiben ezt Magyarország tovább blokkolja, akkor eszerint döntenek majd a magyar pénzekről.
Miben kivétel még Magyarország?
A bizottsági javaslatról szerdán délben várható a sajtótájékoztató. Három uniós biztos fogja tartani: Valdis Dombrovskis, a testület egyik alelnöke, a költségvetésért felelő Johannes Hahn és az igazságügyi biztos, Didier Reynders.
Meglehetősen kemény üzenetnek tekinthető, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök nem utazik el Budapestre azzal párhuzamosan, hogy a helyreállítási alapra vonatkozó nemzeti terv jóváhagyásáról dönt a testület. Pedig eddig mind a 26 tagállam esetében így történt, ünnepélyes és protokolláris eseményt szerveztek, ahol az elnök megfelelő körítés mellett, hangzatos beszédek kíséretében bejelenti a támogató nyilatkozatot.
Magyarországot azonban írásban értesítik.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
