Ezúttal csütörtökön ülésezett a kormány, Gulyás Gergely és Vitályos Eszter mellett pedig most Bóka János európai ügyekért felelős miniszter tart kormányinfót. Élő közvetítésünk.
10,2 milliárd euró is több a soknál - véli az Európai Parlament jogi bizottsága, a véleményt pedig osztják a nagy frakciók vezetői is.
Alapvetően pozitív jelentést készített az Európai Számvevőszék az EU viszonylag új, az unió pénzügyi érdekeinek védelmére szolgáló eszközről, a jogállamisági mechanizmusról. Sok tapasztalat nem állt a rendelkezésükre, mert ezt az jogszabályt eddig még csak Magyarországgal szemben alkalmazták. Ugyanakkor megvizsgálták más, jogállamiságot védő eszközöket, intézkedéseket is.
A EP-képviselők frusztráltsága érződött azon az eseményen, amelyen két európai parlamenti szakbizottság előtt a Magyarországnak járó uniós forrásokról, az ezzel kapcsolatos eljárásokról faggattak három uniós biztost. A képviselők leginkább azt vetették fel, hogy a Bizottságtól kevés és nehezen értelmezhető információt kaptak. Ez az érzésük vélhetően nem szűnt meg a kétórás vitát követően sem.
Magyarország az első uniós tagállam, ami ellen jogállamisági eljárás indult, amelynek az egyik leglátványosabb következménye az, hogy az országnak szánt uniós támogatásokat befagyasztották, a kifizetések leálltak. De mit jelent ez a gyakorlatban? Mi ez az egész folyamat, miért indult el és meddig tarthat? Cseh Katalin EP-képviselővel beszélgetve a legalapvetőbb kérdésektől indultunk, hogy utánajárjunk, vajon van-e visszaút, és ha igen, akkor hogyan?
Valószínűleg a folyamatban lévő uniós ügyek közül az egyik legbonyolultabbak a Magyarországnak járó pénzek befagyasztásával kapcsolatos eljárások. Különböző jogszabályok, egymást erősítő döntések, hivatkozások, párhuzamos magyarországi és brüsszeli történések útvesztőjében kell kiigazodnia nemcsak a hírek után érdeklődőknek, hanem a híreket megíróknak, azaz az újságíróknak is.
Vera Jourová elmondása szerint még mindig nem kaptak a válaszokat az igazságügyi reformról szóló kérdésekre.
Az Európai Parlament négy pártja óvatosságra inti az Európai Bizottságot azzal kapcsolatban, hogy pozitívan értékelik-e a magyar igazságügyi reformokat. Ha ez megtörténik, Magyarország hozzájuthat a befagyasztott források egy részéhez.
Az Európai Bizottság alelnöke kategorikusan cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint Brüsszel engedett Budapestnek annak fejében, hogy a magyar kormány ne vétózza meg Ukrajna pénzügyi támogatását. Magyarország számára elérhető közelségbe került a hétéves költségvetés egy része, ebben azonban nincs újdonság, sőt, a határidő egy hónappal kitolódott.
Gyűlnek a dokumenumtok az Európai Bizottságnál azzal kapcsolatban, hogy miért nem kaphat Magyarország uniós pénzeket.
Folytatódik a kötélhúzás Brüsszel és Budapest között, két miniszter utazott az Európai Bizottsághoz, de konkrétumokról alig számoltak be.
A Fidesz úgy érzi, hogy egy jelentés alapján az uniós források elől az utolsó akadályok is elhárultak. A jelentésben azonban egészen más megállapítások szerepelnek.