Az Európai Bizottság jogszabályjavaslatot nyújtott be Európai Médiaszabadsági Törvény címmel, amely azt kívánja garantálni, hogy az EU-n belül a média mindenhol függetlenül és átláthatóan működjön, az újságírók pedig szabadon, megfélemlítés nélkül dolgozhassanak. Az új rendelet több pontjában is olyan elvárásokat támaszt, amelyeknek a magyar médiapiac pillanatnyilag nem tud megfelelni. Ezek között a legfontosabb a közmédia függetlenségének garantálása és a diverzifikált tulajdonosi struktúrák kialakítása. Az utóbbi a kormánypárti Közép-európai Sajtó és Média Alapítványra (KESMA) mérne hatalmas csapást, amely jelenleg több mint 500 különböző médiatermék tulajdonosa.

Az új jogszabály elfogadása esetén ez nem maradhatna így, ráadásul a szabályok betartását egy új, európai szintű hatóság felügyelné. Az Európai Médiahatóság a tagállamok hatóságainak képviselőiből állna össze, ők felügyelnék a jogszabály betartását és vizsgálnák ki a problémás eseteket.

Ebbe a hatóságba a magyar kormány is delegálhat majd, de a magyar médiahatóságtól eltérően itt független, más tagállamokból érkező tagokat kell majd meggyőzniük álláspontjukról, ami sok esetben nem lesz egyszerű.

Verá Jourová az Európai Bizottság alelnöke szerint "egyértelmű alapelveket kell lefektetnünk: egyetlen újságírót sem figyelhetnek meg a munkája miatt és egy állami médiát sem lehet propagandacsatornává változtatni". A magyar kormány tehát könnyen az új törvény célkeresztjébe kerülhet, ezért érdemes megnézni, hogy az EU javaslatai hogyan viszonyulnak a mai magyar média realitásaihoz.

Szerkesztőségi függetlenség:

Az új rendelet elvárná, hogy a szerkesztőségek önállóan hozhassanak döntéseket, függetlenül attól, hogy ki a tulajdonosuk. Itt a már említett KESMA-hoz tartozó Mediaworks esetében problémás gyakorlat lehet, amikor a kiadóhoz tartozó összes megyei lap ugyanazt az Orbán Viktor interjút közli, ez ugyanis erősen megkérdőjelezi a szerkesztőségek önállóságát és integritását. Emellett a tulajdonosi struktúrának is átláthatónak kell lennie. Bajba kerülhet a Mészáros Lőrinchez köthető TV2 is, például olyan döntésekért, mint amikor a választási kampány során a csatorna legismertebb arcai egy videóban reklámozták, hogy Orbán Viktorra szavaznak.

Megfigyelések:

A javaslat ezen pontja főleg a Pegasus-botrányra reflektál, amely rávilágított arra, hogy Európa szerte, köztük Magyarországon is illegálisan figyeltek meg ellenzéki politikusokat, civileket, aktivistákat és újságírókat. A mostani javaslat az újságírók és családjaik védelmét erősítené, hiszen a megfigyelési ügyek könnyen félelmet kelthetnek a média munkatársaiban.

Független közmédia:

Az új rendelet kötelezővé tenné, hogy a közmédia vezetőjét nyitott, átlátható és non-diszkriminatív módon válasszák ki.

Egyes értelmezések szerint akár a politikai beállítottság is ide tartozhat, tehát ha kizárólag a kormányhoz hasonló értékeket valló kinevezetteknek van esélye, az diszkriminatív. A sikeres jelöltnek pedig biztosítania kell azt, hogy a közmédia sokszínű véleményeket és információt közöljön, és független, a közérdeket szolgáló médiatermék legyen. A magyar közmédiát többször érte kritika Fidesz-közeli vezetők, átláthatatlanság, egyoldalú tájékoztatás, sőt még az orosz propaganda terjesztése miatt is, ami komoly gondot jelenthet ha az új EU-s szabályozás érvénybe lép.

Médiapluralizmus:

Az új javaslat értelmében az újonnan felállított EU-s médiahatóság azt is rendszeresen ellenőrizné, mennyire koncentrált a tagállamokban a média tulajdonosi struktúrája.

Tehát, ha túl sok médium van egy személy vagy cég tulajdonában, az probléma, főleg ha még a szerkesztőségek önállóságát sem tudják megfelelően garantálni. Az említett KESMA pont az ellenkezője annak, amit az unió elvárna, hiszen nagy, koncentrált, lapjai pedig gyakran összefonódnak tartalmilag és ideológiailag.

Kormányzati hirdetések:

Ez a pont is problémás lehet a magyar kormány számára, amelyet többször ért kritika azzal kapcsolatban, hogy a kormányközeli médiafelületek aránytalanul sok állami hirdetéshez jutnak. Az ehhez hasonló gyakorlatoknak vetne most véget az Európai Bizottság, amely átlátható és objektív sztenderdekhez, például nézettségi, olvasottsági adatokhoz kötné az állami hirdetések elosztását.

Mindezek mellett a programcsomag védi majd az online médiatartalmakat, amiket a nagy platformok, például közösségi médiumok csak akkor távolíthatnak el, ha tájékoztatták erről a tartalmat készítő médiumot. Természetesen az újságírói sztenderdeknek nem megfelelő tartalmat, például az álhíreket továbbra is gond nélkül eltávolítják majd.

Ha elfogadják, az új EU-s jogszabály a felhasználókat is védi majd, akik több lehetőséget kapnak arra, hogy egyéni beállításokat válasszanak a médiaszolgáltatók alapbeállításai helyett.

A javaslatot most az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának kell megvitatnia és elfogadnia, hogy EU-s jogszabállyá válhasson. Mivel rendeletről van szó, ezt követően automatikusan hatályba lép valamennyi tagországban.