A számvevők által azonosított fő kockázatok azzal függenek össze, hogy olyanok kérnek támogatást, akik nem jogosultak rá és ugyancsak gondot jelentenek a nagyarányú földszerzés jogellenes formái. Arra is rávilágított a vizsgálat, hogy az ellenőrzés nagyon hiányos – úgy uniós, mint tagállami szinten.

A csalás sérti az unió pénzügyi érdekeit, és akadályozza, hogy az uniós források révén megvalósuljanak a szakpolitikai célkitűzések

– jelentette ki Nikolaos Milionis, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag. A visszaélése közül megemlítették az olyan mezőgazdasági „kkv-knak” nyújtott támogatásokat, amelyek nem tették közzé a más vállalatokkal fennálló kapcsolataikat, vagy a támogatásra nem jogosult olyan kedvezményezetteket, akik „fiatal mezőgazdasági termelőként” igényeltek kifizetést.

Az Európai Számvevőszék úgy látja: “a nagyarányú földszerzés olyan csalárd gyakorlatokhoz kapcsolódhat, mint dokumentumok hamisítása, kényszerítés, politikai befolyás vagy bennfentes információk felhasználása, az eljárások manipulálása vagy kenőpénz fizetése”. A csalók azzal is próbálkozhatnak, hogy kizárólag azért szereznek – akár jogszerűen, akár nem – földterületet, hogy közvetlen kifizetésekben részesüljenek, pedig nem is végeznek mezőgazdasági tevékenységet. Ennek kockázata nagyobb egyes legelők és hegyvidéki területek esetében, ahol a kifizető ügynökségek nehezebben tudják ellenőrizni, hogy folyik-e ott az előírt mezőgazdasági tevékenység, például legeltetés.

Az Európai Számvevőszék 698 KAP-kifizetést vizsgált meg 2018 és 2020 között, és 101 esetben találtak számszerűsíthető hibát. Ezek közül 17 esetben merült fel a gyanú, hogy a hiba csalással hozható összefüggésbe. A Számvevőszéknek nincs felhatalmazása arra, hogy a csalásokat kivizsgálja, de csalás gyanúja esetén további vizsgálat céljából jelenti az esetet az Európai Csalásellenes Hivatalnak, OLAF-nak és az Európai Ügyészségnek.