A francia elnökválasztás kimenetele nem csak az ottani választók számára fontos, az egész Európai Unióra jelentős hatással lehet. Az európai integrációt támogató és az orosz agressziót elítélő Emmanuel Macron kihívója ugyanis az euroszkeptikus, nyíltan Putyin-barát Marine Le Pen, aki győzelme esetén fenekestől felforgathatja az európai politikát.
Egész Európa izgatottan figyeli Marine Le Pen és Emmanuel Macron küzdelmét, ami most vasárnap, a francia elnökválasztás második fordulójában fog eldőlni. A jelenlegi elnök kihívója, Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje ugyanis erőteljesen EU-ellenes, szélsőséges és oroszbarát politikát képvisel. Ez komoly problémát jelenthet az EU számára, amely az ukrán–orosz háború árnyékában igyekszik a még szorosabb európai egység megteremtésére.
Felrúgná az EU alapszerződését
Marine Le Pen programja több olyan elemet is tartalmaz, amelyek önmagukban felrúgnák az Európai Unió alapszerződését, és az abban lefektetett elveket. Megválasztása esetén például népszavazást írna ki “állampolgárság, identitás és immigráció” címmel, amivel többek között alkotmánymódosításra is felhatalmazást kérne a francia néptől. A módosítás alkotmányossá tenné a “nemzeti prioritás” intézményét, tehát hogy a francia állam előjogokat biztosíthasson a saját állampolgárainak a munkavállalás, szociális ellátás és lakhatás területén az országban élő más EU-s állampolgárokkal szemben.
Ez ellenkezik a "szabad mozgás" EU-s alapelvével, tehát azzal, hogy minden uniós állampolgár abban a tagállamban élhessen és vállalhasson munkát, amelyikben csak szeretne, és ugyanolyan jogokat élvezhessen, mint az ottani állampolgárok. Ez nem csak elvi szempontból fontos, a munkaerő szabad áramlása ugyanúgy elengedhetetlen a gazdasági unióhoz, mint a termékek, a tőke vagy a szolgáltatások szabad mozgása. Ráadásul ez a négy gazdasági alappillér kizárólag együtt működik az EU gazdaságában, tehát amennyiben a munkaerő szabad áramlása megszűnik, veszélybe kerülhet például az EU-n belüli szabad áruszállítás is, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.
A másik hatalmas probléma az alkotmánymódosítással az, hogy a nemzeti, francia jogot az EU-s jog fölé emelné. Ez jelenleg fordítva van, ha egy területen az Európai Uniónak hatásköre van, a tagállamok végső jóváhagyásával meghozott jogszabályok minden tagállamra vonatkoznak, azokat senki sem írhatja felül tagállami szintű jogszabályokkal. Amikor a lengyel alkotmánybíróság hasonló lépéssel próbálkozott, és kimondta hogy a lengyel jog elsőbbséget élvez az EU-s joggal szemben, a lépés hadüzenettel ért fel az EU, főként az Európai Bíróság ellen. Az unió intézményei nem ismerik el a döntés legitimitását: Lengyelország számláján tovább gyűlnek a büntetések a bírói függetlenség megsértésért, hiába állítják, hogy a lengyel bíróságok döntése felülírja az EU-s szintű ítéletet. Hasonló vita és büntetés várhat Franciaországra is, ha Le Pennek valóban sikerül véghezvinnie ez említett módosításokat.
Franciaország azonban más tagállamokhoz képest különleges jelentőséggel bír az EU-ban. Az ország nemcsak az unió alapítója, egyben második legnagyobb gazdasága, hanem egyik politikai irányadója is, a németekkel "tandemben". Érdemben ez a két ország határozza meg az európai politika irányát, ami Macron elnöksége alatt egyértelműen az európai egység erősítését és az unió értékei melletti kiállást szorgalmazta. Le Pen, aki 2017-ben még a Frexit, a franciák unióból történő kilépése mellett kampányolt, elnökként megtörheti ezt az együttműködést és lényegesen megosztottabbá teheti az EU politikáját.
| Izgalom a piacon |
„Fekete hétfőt” vizionál a piac arra az esetre, ha Marine Le Pen nyeri meg a francia elnökválasztást: a Bloombergnek nyilatkozó elemzők a Brexithez hasonló kataklizmától tartanak, annál is inkább, mivel az előzetes közvélemény-kutatások alapján ez komoly meglepetést jelentene. A legfrissebb állás szerint ugyanis Macron a voksok 55 százalékára számíthatna, Le Pen pedig 45 százalékra. A tréderek is tisztában vannak azonban azzal, hogy a franciaországi politikai helyzet igazából nem vasárnap este, hanem csak a júniusi parlamenti választás után tisztul le: akkor derülhet ki, hogy Macron valóban folytathatja-e piacbarát reformjait. |
Gátolhatja a magyar jogállamisági eljárást
Párizs szerepe más szempontból is kiemelt: június 30-ig Franciaország tölti be az Európai Tanács soros elnökségét. Az elnökség fő céljai között szerepel az EU alapértékeinek, például a jogállamisági normáknak a védelme. Ám Le Pen elnöksége éppen a következő, például a magyar jogállamiság kérdésében kritikus hónapokban szegheti szárnyát az egységes európai fellépésnek.
Le Pen jó viszonyt ápol Orbán Viktorral, és egyetért vele abban, hogy fel kell lépni egy “európai szuperállam” kialakulása ellen. Le Pen és Orbán többször vettek részt közös tárgyalásokon Európa szélsőjobboldali pártjaival, legutóbb Madridban. Le Pen egy 2021-es nyilvános levélben kifejtette hogy támogatja Orbánt
az ellenállásban az Európai Unió fenyegetései, instrukciói és zsarolása ellen.
Ezért félő, hogy ha Marine Le Pen tölti majd be a francia elnöki hivatalt, Lengyelországgal és Magyarországgal összefogva gátolja majd az EU-s költségvetési támogatások a jogállamisági mechanizmus általi megvonását, ezzel akadályozva az EU legerősebb fegyverét a jogállamisági vitában.
Gyengítheti az Ukrajna melletti kiállást
Azonban Le Pen elnökségének talán legnagyobb veszélye az, hogy akadályozni fogja az EU egységes kiállását Ukrajna mellett. Le Pen még az ukrán–orosz háború ellenére is nyíltan Putyin-barát politikát folytat. 2017-ben, szintén elnökjelöltként Le Pen egy BBC-interjúban elmondta, hogy szerinte
Ukrajna Oroszország érdekszférájához tartozik, ez egy tény.
A francia politikus arról beszélt, hogy szerinte a NATO provokálja Oroszországot azzal, hogy felfegyverzi a körülötte lévő államokat. Szintén 2017-ben Le Pen találkozott is Vlagyimir Putyinnal, és kampányához jelentős orosz hitelt vett fel (ahogy a magyar MKB-tól is).
A 2022-es kampányban Le Pen már lényegesen finomabban nyúlt az orosz kérdéshez, például több állítás szerint is a Nemzeti Tömörülés megsemmisített egy az elnökjelöltjüket Putyinnal ábrázoló szórólapot, bár ezt a párt tagadja. Egy hosszabb pamfletet viszont megtartottak, amely szintén ábrázolja Le Pent az orosz elnökkel, és ez továbbra is elérhető a francia politikus honlapján. Az elnökjelölt szintén alig foglal állást az ukrán–orosz háború kérdésében. Első jelentősebb állásfoglalását hétfőn tette közzé, mikor egy tweetben ítélte el Oroszország Donbasz elleni támadását. Emmanuel Macron szerdai tévévitájukban azonban komoly fegyverként vette elő azt a tényt, hogy Le Pen évekkel ezelőtt egy orosz banktól kapott hitelt, amit a mai napig nem fizetett vissza – az államfő szerint emiatt nem lehet őt függetlennek nevezni a Kremltől.
Azt nehéz azonban megjósolni, hogy amennyiben Le Pen megnyerné a vasárnapi választást, visszatérne-e Putyin-barát politikájához, vagy fenntartaná a kampány alatti finomabb hangnemet. Összességében azonban elmondható, hogy francia elnökként Le Pen inkább gátolná, mintsem előremozdítaná az EU közös politikai kezdeményezéseit. Az európai intézmények számára mindenképpen ijesztő lehet a Nemzeti Tömörülés erőteljes nacionalizmusa, amely alapjaiban kérdőjelezi meg az európai integrációt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
