A Európai Bizottság valamennyi gazdasági ágazatra kiterjedően új szabályokat javasolt arról, hogy az EU-ban előállított adatokat ki használhatja fel és ki férhet hozzá azokhoz.
Célunk, hogy a fogyasztók és a vállalkozások még nagyobb ellenőrzéssel rendelkezzenek az adataik felett, ezért pontosan meghatározzuk, hogy ki és milyen feltételekkel férhet hozzá az adatokhoz
– mondta a bejelentéskor Margrethe Vestager, a Bizottság alelnöke. Az adatmegosztási jogszabály azokkal a jogi, gazdasági és technikai kérdésekkel foglalkozik, amelyek az adatok kihasználatlanságához vezetnek. Az új szabályok több adatot tesznek majd elérhetővé újrafelhasználás céljából, ami 2028-ig várhatóan 270 milliárd euróval növeli a GDP-t.
A javaslat olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az összekapcsolt eszközök felhasználói számára, hogy hozzáférjenek a saját maguk által előállított adatokhoz, melyeket jelenleg gyakran kizárólag a gyártók gyűjtenek. Másrészt védelmet nyújt a kis- és középvállalatoknak a lényegesen erősebb alkupozícióval rendelkező fél által előírt tisztességtelen szerződési feltételekkel szemben. Azt is indítványozzák, hogy a közszféra szervezetei hozzáférhessenek a magánszektor birtokában lévő, ám kivételes körülmények, különösen veszélyhelyzet, például árvizek és erdőtüzek esetén szükséges adatokhoz és ezeket felhasználhassák. Végül olyan javaslatot is megfogalmaztak, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy akadályok nélkül váltsanak a felhőalapú adatfeldolgozási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók között, és amelyek biztosítékokat vezetnek be a jogtalan adattovábbítás ellen.
A tervezetben külön kitérnek annak biztosítására, hogy harmadik országok részére ne lehessen ellenőrizetlenül értékesíteni az európaiaikhoz kötődő adatokat.
Az Európai Adatvédelmi Törvényt még el kell fogadniuk a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is, azt követően azonban a nemzeti joganyag részévé válik.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
