Az Európai Bizottság új jogszabályokat javasolt a politikai reklámtevékenységekre, a választójogra és a pártfinanszírozásra vonatkozóan. Mindez része a brüsszeli testület demokráciavédő csomagjának.
Egy közelmúltbeli Eurobarométer felmérés azt mutatta, hogy az európai polgárok közel negyven százaléka találkozott már olyan tartalommal, amely esetében nem tudta könnyen megállapítani, hogy politikai reklámról van-e szó. Ennek szeretne véget vetni a brüsszeli javaslat. Az új szabályok előírnák, hogy minden politikai reklám esetében egyértelműen fel kell tüntetni, hogy politikai reklámról van szó, és például azt, hogy ki és mennyit fizetett érte. Vera Jourová, a Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke kijelentette:
Nem engedhetjük, hogy a választások homályos és nem átlátható módszerek közötti verseny arénái legyenek. A polgároknak tudniuk kell, miért látnak egy reklámot, ki fizette azt, milyen mikrotargetálási kritériumokat alkalmaztak.
Ez a javaslat vonatkozik az online és offline reklámokra, tehát például az óriásplakátokra is.
A Bizottság javaslatot tett az európai politikai pártok és alapítványok finanszírozására vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatára is. A rendelet aktualizálásának célja, hogy megkönnyítse az európai politikai pártoknak a nemzeti tagpártokkal való és a határokon átnyúló kapcsolattartását, növelje az átláthatóságot, különösen a politikai reklámok és adományok tekintetében, csökkentse a túlzott adminisztratív terheket, és növelje az európai politikai pártok és alapítványok pénzügyi életképességét.
A Bizottság javaslatot tett az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok európai parlamenti és helyhatósági választásokon való részvételére vonatkozó jelenlegi szabályok aktualizálására is. Jelenleg 13,5 millió ilyen polgár van, a cél az, hogy ezek a szavazók egyértelmű tájékoztatást kapjanak szavazati jogosultságukról és biztosítékokat is előírnak, hogy ezeket az uniós polgárokat ne töröljék a választói névjegyzékből a származási országukban.
A javaslatok a következő lépésben az Európai Parlament és a Tanács elé kerül. Az Európai Bizottság azt a célt tűzte ki, hogy a 2024-es EP-választásokon már érvényben legyenek ezek a szabályok.
A bejelentésről szóló sajtótájékoztatón egy Magyarországgal kapcsolatos kérdésre válaszolva Vera Jourová elmondta, hogy a magyarországi sajtóhelyzet miatt számos aggálya van az Európai Bizottságnak. Holott a szabad és sokszínű sajtó az egyik előfeltétele a szabad és tisztességes választásoknak. Hozzátette:
Nagyon gondosan figyeljük majd a helyzetet Magyarországon a választások előtt anélkül, hogy a választás folyamatába beavatkoznánk.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.