Az európai uniós jogalkotás talán legnagyobb hiányossága, hogy nincs közös menekültügyi szabályozás. A 2015-ös menekültválságot követően 2016-ban az Európai Bizottság letett egy javaslatot az asztalra. Ez váltotta volna fel a jelenleg is érvényes szabályozást (a dublini rendeletet), amely szerint a menedékkérelmet annak az országnak kell elbírálnia, ahol a menedékkérő elérte az EU területét. Végül ez a szabályozás okozta, hogy a szíriai menekültek százezrei miatt a görög közigazgatás összeomlott, és a menedékkérők ellenőrizetlenül masíroztak át a kontinensen, többek között a magyar állam hathatós segítségével.

A 2016-os bizottsági javaslatot – jelentős részben Magyarország ellenállása miatt – nem sikerült elfogadtatni a tagállamokkal. A 2019 decemberében hivatalba lépett Von der Leyen-féle Bizottság ígéretet tett egy új javaslatra, amelyet egy éve és egy hete mutattak be Brüsszelben. A csomag sokkal szigorúbb határvédelmet tartalmaz, a menedékjogra nem jogosultak pedig be sem tehetnék a lábukat az EU területére, kiküszöbölve ezzel a másodlagos mozgást. Mivel a tagállamoknak többek között azzal is ki kellett volna venni a részüket a közös terhekből, hogy a frontországokat kisegítik, Magyarország ezt a tervet is kezdetektől ellenezte. A magyar kormány változatlanul kötelező kvótákról és illegális migránsok befogadásáról beszélt – holott ez egyáltalán nem volt része ennek a jogszabály-tervezetnek.

A legfrissebb adatok szerint a Covid–19-világjárvány 2020-ban jelentős hatást gyakorolt a migrációra: 2019-hez képest mind a legális, mind az irreguláris érkezések száma csökkent. Az érkezők számának csökkenése azonban átmeneti volt, a rendelkezésre álló 2021. évi adatok alapján idén ismét növekedéssel számolnak a szakértők. Ez a helyzet különösen a Földközi-tenger középső és nyugati térségéből és a keleti határok felől (Belaruszból) érkező irreguláris migránsok esetében igaz. A tagállamok tovább csökkentették a menedékjog iránti kérelmek ügyhátralékát: június végén mintegy 700 ezer kérelem volt függőben az EU-ban, ami 2015 közepe óta a legalacsonyabb szint. Más adatok pedig azt mutatják, hogy az EU népessége 2020-ban mintegy 300 ezer fővel csökkent, részben a kisebb nettó migráció miatt, részben a halálesetek számának a világjárvány miatti növekedése miatt.

Az Európai Bizottság elkészítette a számvetését és egy nagy összegző anyagban mutatta be, hogy hol tart a menekültügy és a migráció az EU-ban. Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök szerint, a jelenlegi fejlemények is azt támasztják alá, hogy az EU-nak szüksége van egy átfogó, új szabályozásra.

„A Földközi-tenger középső térségében tapasztalható folyamatos migrációs nyomástól az afganisztáni helyzet romlásán át a keleti határainkra nehezedő új nyomásig – mindez azt mutatja, hogy feltétlenül szükség van egy fenntartható európai menekültügyi és migrációs keretre. A paktum javaslatai – elfogadásuk esetén – nagymértékben segíthetnek a tagállamoknak megoldást találni a jelenleg felmerülő számos problémára.”

Az Európai Bizottság szerint a gyors előrelépés hozzájárulna ahhoz, hogy „Európa még hatékonyabban meg tudja védeni határait, hogy emberséges körülmények között fogadja azokat, akik jogosultak a befogadásra, valamint hogy az uniós értékekkel és elvekkel összhangban méltósággal bánjon azokkal, akik ezt a jogot nem élvezik”. Utóbbi az illegális migránsok visszaküldésére vonatkozó utalás, amelynek kapcsán számos megállapodást kötött már az EU harmadik országokkal, de ezeknek a szerződéseknek az érvényesítése rendszeresen akadályokba ütközik.

Az Európai Bizottság az irreguláris migráció eszközként való felhasználása ellen is tiltakozott, és egy szerdai döntés értelmében kezdeményezik, hogy a Belarusszal kötött vízumkönnyítési megállapodást részlegesen függesszék fel. Ez az állampolgárokra nem vonatkozik, csak a hivatalos szervekre és személyekre. A javaslat oka, hogy a fehérorosz hatóságok komoly válságot okoznak a lengyel–belarusz és a litván–belarusz határon azzal, hogy illegális bevándorlókat szállítanak a külső EU-határig, és átsegítik őket az unió területére.

A brüsszeli testület javaslatot tett az embercsempészek szankcionálására vonatkozó jogi keret végrehajtásának javításra, de felhívták a figyelmet azok felelősségére is, akik a jogellenesen az EU területén tartózkodóknak munkát adnak.

Az illegális foglalkoztatás az irreguláris migráció egyik fő ösztönzője

– érvel a Bizottság, majd úgy fogalmaz a tervezetben, hogy mind emberi, mind gazdasági szempontból káros ez a gyakorlat, mivel “kiteszi az embereket a kizsákmányolás veszélyének, valamint bevételkiesést okoz az államháztartásban, és korlátozza az egyéni és szociális jogokat”.

Ezért olyan intézkedéseket határoznak meg, amelyek javítják a visszaélést elkövető munkáltatók felderítését és a migránsok kizsákmányolással szembeni védelmet. Annak érdekében, hogy a tagállamok be is tartsák ezeket a szabályokat, a brüsszeli testület kötelezettségszegési eljárást is kilátásba helyezett.