Most már van elég uniós kormány, hogy megszavazza az uniós támogatások felfüggesztését Magyarországon. A brüsszeli EU-csúcsot is uralta a magyar melegellenes törvény, és Orbán Viktor mellett csak két miniszterelnök állt ki – még a cseh és a szlovák sem.
Soha nem kapott még olyan kemény uniós kritikákat a magyar kormány, mint a szerdán életbe lépett melegellenes törvény miatt, de attól egyelőre nem kell tartani, hogy Magyarországnak távoznia kell az EU-ból. Az viszont nyilvánvaló, hogy a homoszexualitást a pedofíliával összemosó jogszabállyal Orbán Viktor elment a falig.
Bár az elmúlt 11 évben a jogállamiság leépítésének számos lépése felett szemet hunyt az Európai Bizottság és az uniós kormányok is, most nyilvánvalóvá tették: nincs helye az EU-ban, ha nyíltan megbélyegzi az LMBTQ-embereket.
Ha a miniszterelnök ígéretéhez híven nem vonják vissza a törvényt, az Európai Bizottság nagyon rövid határidőn belül megindíthatja a kötelezettségszegési eljárást, amelynek végén az Európai Unió Bírósága rendelheti el a törvény megsemmisítését. Annak pedig, hogy Orbán teljesen elszigetelte magát az európai kormányok között, komoly anyagi következményei lehetnek, mikor az Európai Bizottság megindítja az uniós támogatások megvonásával járó jogállamisági mechanizmust.
Ahogy arról beszámoltunk, az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójának csütörtöki ülésén Orbánnak nyíltan ajánlgatták a kollégái, hogy lehetséges a távozás az Európai Unióból. A meglepetés nem az volt, hogy a Fidesz antidemokratikus lépéseit és a korrupciót évek óta kritizáló Mark Rutte holland miniszterelnök az uniós alapszerződés Egyesült Királyság által is aktivált 50-es cikkét emlegette, hanem hogy az ügyben eddig kifejezetten csendes Portugália miniszterelnöke, António Costa is keményen beszélt, és jelezte Orbánnak, hogy Svájc és Norvégia példáját követve lehet az EU-n kívülről is kereskedni az EU-val. Vagy hogy nemcsak Angela Merkel német kancellár, hanem a magyar ügyekben eddig nem túl aktív Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök is megpróbálta Orbánnak elmagyarázni, hogy elfogadhatatlan dolog a pedofíliát összemosni a homoszexualitással.
A magyar kormány elszigeteltségét és a téma komolyságát jelzi, hogy nyíltan csak a szintén melegellenes politikát vivő Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök állt ki Orbán álláspontja mellett, miszerint a törvénnyel csak a gyerekek és a családok jogait akarja a Fidesz-kormány védeni. Illetve Orbán kapott még valamennyi támogatást Janez Janša szlovén miniszterelnöktől, aki az utóbbi időben leginkább azzal került be az európai híradásokba, hogy a Fidesz módszereit követve vegzálja az ellenzéki újságírókat, építi le a nemzeti hírügynökség szabadságát és trollkodja meg az Európai Parlament meghallgatását. A V4-ek másik két tagja – Szlovákia és Csehország – hallgatott, hiszen visegrádi szövetség ide vagy oda, a homoszexuálisok megbélyegzése Európában egy védhetetlen ügy.
Ez azonban nem vezet oda, hogy kizárják Magyarországot az EU-ból – már csak azért sem, mert ilyen a szerződések értelmében nem lehetséges. Egy tagállam maga kérheti a kilépést, mint erre Rutte is felhívta Orbán figyelmét. Vagy a magyar jogállamiság védelmében indított hetes cikk szerinti eljárás juthatna elvben egy olyan szakaszba, mikor a tagállamok megvonják a magyar kormány szavazati jogát az Európai Unió Tanácsában, kizárva ezzel Magyarországot az uniós döntéshozatalból – azonban rettentő bonyolult az az út, mire idáig eljuthat az eljárás, ráadásul ezt a döntést már a többi tagállamnak egyhangúlag kell meghoznia.
Az viszont egy valóban létező lehetőség, hogy a történtek meggyőznek még néhány vonakodó uniós tagállamot, hogy ajánlásokat szavazzanak meg a hetes cikk szerinti eljárásban a magyar kormány számára. Ahogy erre Jogálom című cikksorozatunkban rámutattunk, jelenleg csak a tagállamoknak mintegy fele támogatja az ötletet, de a témáról igenis gondolkoznak az európai diplomaták. Az eljárásrend szerint nem lenne elég annak a 17 tagállamnak a támogatása az ajánlásokhoz, amelyek a héten aláírták a Magyarországot elítélő két nyilatkozatot, de ez már elég kritikus tömeg ahhoz, hogy több támogatót gyűjtsenek. A nyomásgyakorlás szempontjából ezeknek az ajánlásoknak nagy jelentősége lenne, mert végre egyértelműen kinyilvánítanák, mit várnak el Magyarországtól ahhoz, hogy ismét az európai demokráciák sorába tartozzon.
Ahhoz viszont már elég a 17 ország, hogy jóváhagyja az uniós támogatások felfüggesztését, ha az Európai Parlament nyomására az Európai Bizottság az ősszel elindítja az uniós támogatások felfüggesztésével járó jogállamisági mechanizmus első eljárását.
Nem a szóban forgó melegellenes törvény miatt, mivel azt csak olyan esetekben lehet alkalmazni, mikor a jogállamisági problémák közvetlenül veszélyeztetik az EU pénzügyi érdekeit. Az uniós támogatások felhasználását átszövő korrupció már eddig is dokumentált esetei, az igazságügyi rendszer függetlenségével kapcsolatos kifogások, illetve az egyetemek fenntartásának kiszervezése már most is elegendő alappal szolgálnak egy ilyen eljáráshoz. Az EUrologus információi szerint
már nem az a kérdés, hogy a Bizottság megindítja-e ezt az eljárást a magyar kormánnyal szemben, hanem hogy mikor teszi azt.
A homofóbtörvénnyel kapcsolatban is elég elszántnak tűnik az uniós intézmény: ha a magyar kormány nem változtat a jogszabályon, a Bizottság akár még a nyári szünet előtt megindíthatja a kötelezettségszegési eljárást, ami néhány hónapon belül eljuthat a bírósági szakaszba is, ha Budapest továbbra sem hajlandó együttműködni. Afelől pedig kétség sincs, hogy az Európai Unió Bíróságán Magyarország veszíteni fog, és a törvényen módosítani kell – ha az EU tagja akar maradni.
| Von der Leyen: Magyarországnak tízmillió oka van, hogy az EU-ban maradjon |
Bár az uniós csúcstalálkozó csütörtök esti ülésén zajlott le a több mint két órás vita, pénteken is ez a téma foglalkoztatott a legtöbbeket. Azt a korábbi híradásokból lehetett tudni, hogy csak a szlovén és a lengyel kormányfő vette védelmébe a magyar miniszterelnököt, a többiek – márpedig minden tagállami vezető hozzászólt – bírálatokat fogalmaztak meg. Janez Jansa, Szlovénia miniszterelnöke a csúcs után azt mondta, hogy a vita eleje nagyon heves volt, de aztán nyugodtabbá vált, amint “a tények világosabbá váltak”. Kifejtette, hogy ők azért léptek be az EU-ba, hogy egyesüljenek, nem pedig azért, hogy megosztottságot lássanak, és szerinte ezt a vitát a bíróságnak kell eldöntenie. A portugál miniszterelnök arról beszélt, hogy az ő országa 40 év diktatúra után az értékeiért választotta az Európai Uniót. António Costa most azt látja, hogy ezek az értékek az egyik tagállamban, Magyarországon, veszélybe kerültek, megsérültek. Szintén az értékek uniójáról beszélt Ursula von der Leyen bizottsági elnök, aki hangsúlyozta az egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség, az ember jogok és emberi méltóság tiszteletben tartásának fontosságát. Mint mondta, az Európai Bizottság a magyar jogszabállyal kapcsolatban megfogalmazta jogi kifogásait, és most a magyar választól függ az eljárás további menete. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is az értékek fontosságát hangsúlyozta, és nem akart egyenesen válaszolni arra a kérdésre, hogy Magyarországnak helye van-e az EU-ban. Helyette Ursula von der Leyen foglalt állást, és azt mondta, hogy “Magyarországnak tízmillió oka van, hogy az EU-ban maradjon”. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy
Angela Merkel pedig azt mondta, hogy
A német kancellár szerint ezen a téren komoly problémák vannak, amelyekről beszélni kell. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
