Ősz elején viheti az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus első ügyét a tagállami kormányokat tömörítő Európai Unió Tanácsa elé – mondta Gert-Jan Koopman, az Európai Bizottság költségvetési főigazgatóságának vezetője az Európai Parlament költségvetési szakbizottságának meghallgatásán szerdán.

Az Európai Parlament hónapok óta követeli a Bizottságtól, hogy aktiválja a jogállamiság megsértését az uniós források megvonásával vagy felfüggesztésével szankcionáló mechanizmust vagy hozza legalább nyilvánosságra az iránymutatásait arról, milyen elvek alapján akarja a folyamatot megindítani.

Egy márciusban elfogadott állásfoglalásban az EP június 1-jéig adott türelmi időt a Bizottságnak ahhoz, hogy lépjen, különben jogi lépéseket tesznek az uniós költségvetés védelme iránti kötelezettségét elmulasztó uniós intézmény ellen. Ez a határidő egy szűk hét múlva lejár, és – mint azt a kérdésben aktív EP-képviselők, közöttük a momentumos Cseh Katalin friss közleménye leszögezte – az EP elszánt arra, hogy az Európai Bíróság elég vigye a Bizottságot.

„Miközben ég a ház, az Európai Bizottság még mindig csak iránymutatásokon dolgozik arról, hogy kellene kihívni a tűzoltókat” – adott szemléletes hasonlatot a késlekedésre Terry Reintke német zöldpárti képviselő a vitán.

Cseh Katalin pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Biri település példáját hozta fel, ahol a gyerektáborra szánt 35 millió forintos uniós támogatásból egy kúriát újítottak fel, „ahol a polgármesteri fia Instagram-influenszereknek tart partikat” (a történetet a 444.hu hírportál írta meg részletesen tavaly).

Hogy magyarázzam el a választóimnak Mátészalkán, hogy az EU-nak még mindig több idő kell, miközben tudják, hogy Orbán a jövő évi választási kampányban fogja felhasználni az uniós helyreállítási alap forrásait

– kérdezte a magyar EP-képviselő a bizottsági főigazgatótól.

A késlekedés és az uniós intézmények közti villongás hátterében az kényszerű politikai kompromisszum áll, amelynek árán jogállamisági mechanizmus miatt vétóval fenyegető Magyarországot és Lengyelországot végül sikerült rávenni arra, hogy elfogadja a hosszú távú uniós költségvetést és a hozzá kapcsolt helyreállítási alapot.

Az uniós vezetők nyomására egyrészt a Bizottság vállalta, hogy iránymutatásokat dolgoz ki arról, hogyan fogja az eljárást vinni, a két ország pedig az Európai Unió Bíróságán támadta meg az jogállamisági mechanizmusól szóló rendeletet. A Bizottság azonban addig nem akarja az iránymutatásokat se nyilvánosságra hozni, míg a bírósági eljárás le nem zajlik. Ez azonban még el sem kezdődött, ugyanis Magyarország és Lengyelország is kivárta az utolsó pillanatot, hogy beadják a keresetet, ahogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság is a végsőkig kivár az ellenkeresettel, aminek a határideje ezen a héten jár le.

Ahogy Koopman fogalmazott az EP-vitán: a Bizottság nem engedhet meg magának hibákat, azt, hogy az általuk elindított eljárást később jogi úton meg lehessen támadni, sziklaszilárdan megalapozott ügyeket fognak csak a Tanács elé vinni.

A költségvetési főigazgató arra is felhívta az EP-képviselők figyelmét, hogy a politikai realitásoknak megfelelően nézzék a helyzetet: ha a Bizottság a jogállamisági mechanizmusról szóló rendelet hatályba lépésének másnapján, január 2-án a Tanács elé terjesztette volna egy ügyet, azt azonnal visszadobták volna.

Bár konkrét időpontot Koopman nem akart mondani, hangsúlyozta, hogy ősz elejére már reális esélye lehet annak, hogy az első eljárást elindítják, és arról is igyekezett meggyőzni az EP-képviselőket, hogy

az uniós költségvetés érdekeit sértő jogállamisági problémák akkor is létezni fognak, ha a Bizottság kicsit később kezdi el a jogállamisági mechanizmust.