14 oldalas közleményben hívta fel az európai országok figyelmét az Európa Tanács egyik szervezete arra, hogy a járvány utáni válságkezelés során milyen szociális szempontokat kell érvényesíteni.
A Szociális Jogok Európai Bizottsága a Covid–19-ről és a szociális jogokról szóló nyilatkozatában elsősorban azokról a területekről tesz említést, amelyeket a válság különösen érint. Így a foglalkoztatási és munkajogokról, a szociális biztonságról, a szociális és orvosi segítséghez való jogról, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni védelemhez való jogról, a lakhatásról és az oktatáshoz való jogról. A nyilatkozat foglalkozik a gyermekek és családok, a nők, az idősek és a fogyatékossággal élők jogaival is.
A Bizottság azt kéri a tagállamok kormányaitól, hogy biztosítsák, hogy a válságra válaszul hozott intézkedések, beleértve a gazdaság- és szociálpolitikai intézkedéseket, nem eredményeznek közvetlen vagy közvetett megkülönböztetést a szociális jogok gyakorlása szempontjából. Azon a véleményen vannak, hogy a szociális jogok megvalósításába történő befektetések enyhítik a válság káros hatásait, és felgyorsítják a világjárvány utáni társadalmi-gazdasági fellendülést. Rámutatnak arra is, hogy a jelenlegi válság leküzdésére irányuló erőfeszítések sikere döntően attól függ, hogy a szociális partnerek és a civil társadalom részt vesznek-e ezen erőfeszítések tervezésében, végrehajtásában és értékelésében.
Karin Lukas, az Európai Szociális Jogok Bizottságának elnöke hozzáfűzte:
a nyilatkozat célja, hogy útmutatást nyújtson a részes államok, a munkavállalók és a munkaadók szervezetei, a civil társadalom és más kulcsfontosságú érdekelt felek számára a Chartában foglalt jogokkal összefüggő szempontok értelmezésében és abban, hogyan lehet ezeket a jelenlegi válságban alkalmazni.
Hozzátette azt is, hogy a kormányoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük annak érdekében, hogy a szociális jogokat hatékonyan garantálják abban az időszakban, amikor állampolgáraiknak a legnagyobb szükségük van a védelemre.
Az Európai Szociális Charta az Európa Tanács 1961. október 18-án Torinóban aláírt szerződése, amely biztosítja a mindennapi szabadságokat és alapvető jogokat a lakhatás, az egészség, az oktatás, a foglalkoztatás, a jogi és szociális védelem, az egyének szabad mozgása és a megkülönböztetésmentesség terén. Az Európai Szociális Jogi Bizottság egy 15 tagú szervezet, amely jogosult megállapítani, hogy a tagállamok törvényei és gyakorlata megfelel-e a Chartának. Adott esetben szakszervezetek, munkaadók szervezetei, civil szervezetek panaszt is tehetnek, ha azt tapasztalják, hogy a tagállami hatóságok megsértik a Charta rendelkezéseit.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.