Az európai gyermekkereskedelem és -prostitúció áldozatainak fele magyar, és nálunk az egyik legmagasabb a gyermekanyák aránya is. Eközben homofób és rasszista gondolatok uralják a kormány gyermekvédelmi koncepcióját – gyakorlati intézkedéseknek se híre, se hamva.
Az alapokat érinti a szociális törvény most elfogadott módosítása, mely szerint az emberek elsősorban önmagukra, másodsorban hozzátartozóikra számíthatnak a szociális biztonság megteremtése terén. Pedig ez állami kötelezettség: az államot azért hozzuk létre, lemondva jogaink és vagyonunk egy részéről, hogy megszervezzen egyéni szinten nem ellátható feladatokat. A módosítás annyiban nem hoz újdonságot, hogy a boldoguláshoz ma is emberfeletti erőfeszítések szükségesek.
Ötszázezer forinttal szúrná ki a szemét a kormány azoknak a mozgáskorlátozottaknak, akiktől milliókat elvett.
Ennél azonban fontosabb, hogy az EU tagállamai tízéves programot fogadtak el a munkanélküliség és a szegénység csökkentésére.
14 oldalas közleményben hívta fel az európai országok figyelmét az Európa Tanács egyik szervezete arra, hogy a járvány utáni válságkezelés során milyen szociális szempontokat kell érvényesíteni.
Egy évtized alatt hetven százalékkal nőtt az Európai Unióban a hajléktalanok száma, most több mint 700 ezer embernek kell nap mint nap szembe néznie azzal, hogy nincs tető a feje felett. Az Európai Parlament azt a cél tűzte ki, hogy 2030-ig számolja fel az EU a hajléktalanságot.
Óriási a szakadék a legszegényebbek és a legjobban keresők között – olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A KSH szerint ugyanakkor a romák körében jelentősen csökkent a „relatív szegénységben” élők aránya.
Hatalmas lemaradást kell ledolgozniuk a közép-kelet-európai államoknak a szociális kiadások, azon belül a családtámogatások terén. Abszolút értékben ezek az országok még mindig lényegesen kisebb támogatást tudnak nyújtani, ugyanakkor ha a GDP-jükhöz arányosítjuk ezeket a számokat, akkor már az uniós átlag közelében járnak.
Szelektív a szolidaritás a magyar kormányban, az oktatás után a szociálpolitikát is ideológiai alapon működtetnék. Egyelőre a vagyoni szakadékot a gazdagok és a szegények között nemhogy nem csökkentik, épp a kormány intézkedései teszik még nagyobbá azt.
Eddig a középosztály gyarapodása volt a fókuszban, a szegényeket az út szélén hagyták, kérdés, mi lesz most azokkal a tömegekkel, amelyeket a járvány tett tönkre.
Nemsokára hatályba lép az Oroszországgal megkötött egyezmény az egészségügyi és nyugellátásokról, ennek a részleteit gyűjtötte össze az Adózóna.
Szakértők és az otthonteremtési kedvezményt igénylő családok segítségével próbáltuk kideríteni, ha nem szociálpolitikai eszköz a lakáspolitika, akkor mégis micsoda?