Egy nagyon fontos kérdésre még nem született válasz a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) kötélhúzása kapcsán: túlragozott-e ez a téma a Fidesz által a világtól teljesen elrugaszkodott helynek beállított, unatkozó, ámde gazdag bürokraták, politikusok, véleményvezérek és újságírók homokozójában, a brüsszeli buborékban? A válasz egy határozott igen.
A Fidesz fenyegetőzése a kilépéssel legalább annyira unalmas, mint a Néppárt számtalanszor meghúzott vörös vonala. Kezdjük az utóbbival: a legnagyobb európai pártcsalád egyebek mellett a civil törvény, az akadémiai szabadság, a menekültekkel való bánásmód kapcsán már közölte, hogy eddig és ne tovább. Ha a magyar kormány nem hagy fel az uniós jogot sértő gyakorlatával, akkor távoznia kell az EPP-ből.
Aztán a kormány nem hagyott fel, ekkor arra módosult a fenyegetés, hogy oké, de ha ezt az Európai Bíróság is megállapítja, akkor tényleg vége a dalnak. Az Európai Bíróság ezekben és más ügyekben is megállapította a magyar jogsértést – semmi nem történt. Sőt, a kormány végre sem hajtja a bírósági ítéleteket – következmény nincs.
Nézzük a Fidesz oldalát. Orbán Viktor 2019 márciusában, amikor a Néppártban mint pártcsaládban felfüggesztették a Fidesz tagságát, már elmondta, hogy összehajtogatva ott volt a zsebében a kilépő nyilatkozat arra az esetre, ha kizárnák. Tavaly decemberben – amikor Deutsch Tamás a saját frakcióvezetőjének módszereit hasonlította egyszerre a náci és a kommunista titkosrendőrséghez és ennek következményeként felfüggesztették a frakcióhoz kapcsolódó jogait – kiderült, hogy ha kizárták volna a magyar delegáció vezetőjét, akkor az összes fideszes képviselő kilépett volna. És most a legújabb: ha könnyebbé teszi a néppárti frakció a tagok és csoportok kizárását, felfüggesztését, akkor tényleg kilép a Fidesz-frakció – írja Orbán Viktor.
Ezzel az Orbán-levéllel egyébként választ is kaptunk egy másik kérdésre is. Amikor Deutschot jogaiban korlátozták, az erről szóló határozat része volt, hogy megkérték a fideszes képviselőket, gondolják át, hogyan viszonyulnak a Néppárt alapértékeihez. Úgy tűnik, Orbán Viktor átgondolta helyettük, és nem kér ezekből az alapértékekből, amelyek megsértéséről – mint fentebb utaltunk rá – európai bírósági döntése is van már a kormánynak, a Néppártnak azonban ez nem elég.
Félve írja le az ember, mert ilyen kijelenésekből már annyi volt, hogy azokkal Brüsszelt is meg lehetne állítani: elképzelhető, hogy tényleg eldől a Fidesz sorsa, amikor a képviselőcsoport szavaz a módosításokról.
De rögtön jegyezzük meg: ez a döntés, a belengetett kilépés csak a frakciótagságról szól, ettől az Európai Néppártban meglévő, de lassan két éve felfüggesztett Fidesz-tagság státusza nem változik. Sőt, előállhat az a helyzet, hogy a frakcióban nem, de pártban tag lesz Fidesz. Arról ugyan rendelkezik az új szabályozás, hogy ha egy tagpártot kizárnak a Néppártból, akkor az a nemzeti frakció nem lehet az EP-csoport tagja, de fordítva ez nem igaz. Mert mint tudjuk, az Európai Néppárt mint pártszövetség az erről szóló döntést csak személyes tanácskozáson tudja meghozni, de erre a pandémia miatt jelenleg nincs lehetőség. Mondják ezt akkor, amikor az uniós állam- és kormányfők, vagy az Európai Parlament minden további nélkül tud ennél – elnézést – fontosabb kérdésekről videokonferencia keretében dönteni.
A soha véget nem érő történet |
A Fidesz és az Európai Néppárt viszonyát alapjaiban rengette meg, amikor 2018 őszén a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló Sargentini-jelentést az EPP-frakció kétharmada, sőt, Manfred Weber frakcióvezető is megszavazta. A bosszú egyfelől az lett, hogy Orbán alkalmatlannak nevezte az Európai Bizottság vezetésére a pártcsalád által megnevezett csúcsjelöltet – aki történetesen Weber volt –, de ennél is nagyobb felzördülést keltett az EPP köreiben, hogy a kormánypropaganda óriásplakátokra tette Soros Györgyöt és Jean-Claude Juncker akkori – néppárti – bizottsági elnököt, azzal a szöveggel, hogy "joga van tudni, mire készül Brüsszel". A 2019 februári kampányt végül néppárti nyomásra leállította a kormánypárt – a plakátok egyik pillanatról a másikra tűntek el az utcákról –, ez azonban már nem volt elég ahhoz, hogy elálljon a pártcsalád a kizárásról szóló döntéstől. A márciusi választmányi ülésen a döntés végül felfüggesztésről szólt, amit maga a Fidesz is megszavazott – csak hogy utána győzelmi jelentésként tálalhassa a döntést: "Mi ragaszkodunk ahhoz, hogy minket nem lehet sem kizárni, sem felfüggeszteni, négy választást nyertünk, ezért azt választottuk, hogy mi egyoldalúan felfüggesztettük magunkat" – fogalmazott akkor Orbán Viktor. |
A parlamenti frakció új működési szabályzatáról szóló szavazás közvetve mégis a Fidesz-tagságról is szól. A helyzet azért érdekes, mert a módosításhoz kétharmados szavazati többség kell. Ha Fidesz kizárásáról kellene szavazni, valószínűleg nem lenne meg a kétharmad.
Nem lennénk meglepve, ha ez a váratlan megoldás egy előre egyeztetett forgatókönyv lenne. Hogy most mit gondol a fejleményekről néhány néppárti EP-képviselő, arról itt olvashatnak. Spoiler: szerintük ha a Fidesz menni akar, akkor menjen.
Pedro López, az Európai Néppárt parlamenti frakciójának szóvivője azt mondta az EUrologusnak, hogy
“Orbán úr levele nem változtat semmin, szerdán szavazni fogunk.”
Hozzátette, hogy a részletes szavazási szabályokról kedden dönt az elnökség. Valószínűleg lesz vita is a témáról, de a szóvivő szerint nem túl hosszú. A változtatásokat ugyanis valamennyi nemzeti delegáció támogatja – kivéve a Fideszt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.