Brüsszel jóváhagyása nélkül nem jutnak forrásokhoz a tagállamok a helyreállítási alapból, ezért már most komoly egyeztetések folynak a fővárosok és az Európai Bizottság között. A kifizetéseknél szerepet fognak játszani az úgynevezett országspecifikus ajánlások, amelyek Magyarország esetében sok kritikát fogalmaznak meg a korrupció és a közbeszerzések átláthatatlansága miatt.
Brüsszeli források is megerősítették az EUrológusnak, hogy – szemben a Reuters tegnap általunk is szemlézett cikkével – az Európai Bizottság a közelmúltban nem küldött hivatalos levelet a magyar kormánynak a közbeszerzési rendszer átalakítására, megreformálására vonatkozóan. Ez egybecseng azzal, amit Gulyás Gergely mondott a keddi nap során az MTI-nek. A téma azonban különböző szinteken évek óta jelen van.
Mindez annak kapcsán került az előtérbe, hogy az Európai Unió tagállamai ezekben a hetekben készítik elő azokat a nemzeti fejlesztési terveket, amelyek alapján az uniós újjáépítési alaphoz (Helyreállítási és Rugalmassági Eszköz, RFF) hozzá tudnak férni. Magyarország esetében ez 6,3 milliárd euró vissza nem térítendő forrást jelent, valamint 9–10 milliárd euró kedvezményes hitel lehetőségét.
A magyarországi közbeszerzési rendszer hosszú ideje az Európai Bizottság bírálatának kereszttüzében áll. Az aggodalmak visszatérően a közbeszerzési rendszer átláthatatlanságával, a visszaélésekre lehetőséget adó kiskapukkal, a túlárazásokkal, a korrupciós kockázattal és az egyajánlatos pályázatokkal kapcsolatosak. Ezeket pedig nemcsak a Transparency International veti fel rendre a korrupciós helyzet elemzésekor, de a kritikák megfogalmazódtak a legutóbbi, Magyarországra vonatkozó országspecifikus ajánlásokban is. Egyebek mellett így fogalmaz a dokumentum:
Az elmúlt években javult a közbeszerzési rendszer, de a versenyt továbbra is több tényező akadályozza. Idetartozik például a korlátozottan nyilvános eljárások alkalmazása és a pályáztatási eljárások során rendszeresen előforduló szabálytalanságok, amelyek különösen a nem megfelelő kiválasztási és odaítélési szempontokhoz, valamint az ajánlattevőkkel szembeni egyenlőtlen bánásmódhoz kapcsolódnak.
Mindez azért fontos, mert bár ezek az ajánlások nem kötelezőek, ugyanakkor betartásuk feltétele lehet a kifizetéseknek. Az EUrológusnak az egyik bizottsági szóvivő azt mondta, hogy
az újjáépítési alap esetében az Európai Bizottság a támogatások odaítélésének feltételeként megköveteli, hogy a nemzeti fejlesztési tervek foglalkozzanak a vonatkozó országspecifikus ajánlásokkal, erősítsék a növekedési potenciált, valamint a tagállam gazdasági, intézményi és társadalmi ellenálló képességét.
Azt is hozzátette, hogy minden tagállamnak erős kontrollmechanizmust kell működtetnie, mert
a tagállamok nemzeti ellenőrzési rendszerei lesznek az unió pénzügyi érdekeinek védelmének fő eszközei.
Az Európai Bizottságnak döntő szerepe van a végleges tervek elfogadásában. Brüsszel hozzájárulása nélkülözhetetlen, ezért érthető, ha előre szeretnének garanciákat az átláthatóság biztosítására. Sőt, nemcsak a brüsszeli testületnek, hanem a tagállamok minősített többségének a támogatására is szükség van minden egyes nemzeti terv elfogadásához. A tervek beadásának határideje április vége, ettől kezdve két hónapja van az Európai Bizottságnak a jóváhagyás megadására. Viszont már a jelenlegi szakaszban is folynak az egyeztetések, ami lehetőséget kínál ebben a korai szakaszban is az egyébként sem új keletű aggodalmak megfogalmazására.
Úgy tudjuk, hogy 18 tagállam előzetes terveinek egészét vagy nagy részét már megosztotta az Európai Bizottsággal, hat tagállam az elképzelések egy részét ismertette, míg három tagállam csak általános párbeszédet folytatott erről. Az Európai Bizottság minden tagállammal egyeztet, hivatalos véleményt azonban még nem bocsátottak ki, erre nincs is lehetőségük.
A magyar tervezet jelenleg egy 13 oldalas dokumentum, amelyből hiányoznak a célkitűzésekhez rendelt összegek. A szlovák változat 15 oldal, azonban sok adatot tartalmaz, a spanyolok pedig 56 oldalas vázlatot készítettek.
A helyreállítási alap elfogadásához az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges. A képviselők kedd délelőtt vitáztak erről a témáról. A Fidesz szónoka, Győri Enikő azt mondta, hogy az elszámoltathatóság a pénzek elköltésének alapvető feltétele. Így fogalmazott: “Nyertesek vagyunk, mert ez az eszköz esély arra, hogy Európa újra versenyképes legyen. Magyarország partner abban, hogy Európa végre gazdasági és környezetvédelmi értelemben is fenntartható pályára álljon, s a digitális színtéren is megjelenjen. Ha ezt most elvétjük, a mindenfelé irigyelt európai jóléti életformát az unokáink már csak hírből fogják ismerni. Közös felelősségünk, hogy a forrásokat hatékonyan és az utolsó fillérrel is elszámolva költsük el”.
Írásbeli hozzászólásában Ujhelyi István szocialista EP-képviselő a társadalmi konzultáció hiányát rótta fel a kormánynak. “Rendkívül sajnálatos, hogy az újjáépítési forrásokból Magyarországra jutó több ezer milliárd forintnyi összeg felhasználása kapcsán az Orbán-kormány szinte egyáltalán nem vonja be az érintetteket. Sőt, az unióból érkező pénzeket ismét csak saját propaganda kampányára használja fel, letagadva, hogy a fejlesztésekre szánt összegeket az EU programja biztosítja. Grandiózus újjáépítési folyamat előtt állunk, amely csak akkor lehet sikertörténet, ha transzparens, a valódi helyreállítást és újjáépítést szolgálja, de fókuszban tartja a szociális célokat is” – fogalmazott Ujhelyi. Az Európai Parlament szerdán szavaz a jogszabályról.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
