Nagy többséggel (52 szavazattal 9 ellenében, 5 tartózkodás mellett) fogadta el az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtásáról szóló jelentést. Az EP-képviselők felszólítják az Európai Bizottságot, hogy javasoljon egy európai jogszabályt, ami erősítheti a társadalmi befogadást.
A parlamenti bizottság álláspontja szerint kötelező célkitűzéseket kell megfogalmazni az uniós országoknak, hogy előmozdítsák a társadalmi befogadást. Azt is kimondták, hogy kártalanítani kellene azokat, akik kényszersterilizálást szenvedtek el. Be kell fejezni a roma diákok iskolai szegregációját, és felhívják a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány súlyosbítja a diszkriminációt és a marginalizálódást.
Hiányzó politikai akarat
A képviselők határozottan kiállnak amellett, hogy az EU-nak és a tagállamoknak meg kell küzdeniük a rendszerszintű cigányellenességgel. Jogszabályokat kell hozniuk annak érdekében, hogy a roma emberek egyenlő hozzáférést kapjanak a lakhatáshoz, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a foglalkoztatáshoz.
Az állásfoglalásban sajnálatukat fejezik ki, hogy az EU-ban a romák helyzete nem javult, részben „a politikai akarat hiánya” miatt. Megállapítják, hogy az európai romák jelentős része „rendkívül bizonytalan” körülmények között él, megfosztva az alapvető emberi jogoktól az élet minden területén. Az új bizottsági javaslatnak tartalmaznia kell a lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási és oktatási egyenlőtlenségek kiküszöbölésére vonatkozó tervet. Konkrét, kötelező erejű célokat kell tartalmaznia a befogadás javítása érdekében. Fel kell gyorsítani az erőfeszítéseket az EU összes tagállamában, de különösen azokban, ahol a cigány népesség nagy - állítják az EP-képviselők.
A szegénységi kör megszakítása
Az állásfoglalás nagyon határozott nem-et mond az iskolai szegregáció minden formájára. Úgy fogalmaznak, hogy „a romák számára az élet egyenlő kezdetének biztosítása elengedhetetlen a szegénységi kör megszakításához”. Elítélik azt a diszkriminatív gyakorlatot is, amikor roma gyermekek az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek iskoláiba kerülnek. Ilyen gyakorlat még mindig érvényben van néhány uniós országban. Felszólítják a Bizottságot, hogy továbbra is szorgalmazza a szegregáció megszüntetését, és ha szükséges, vigye az ügyeket az Európai Bíróság elé.
Járóka Lívia fideszes EP-képviselő, a jelentés néppárti társelőadója üdvözölte a szavazás eredményét.
2010-ben, amikor az Európai Néppárt (EPP) ráirányította a figyelmet a romakérdésre, az EPP hét pontban fogalmazta meg a javaslatait, amelyeket a Bizottság akkor még nem vett át. Most, hogy értékeltük, mi történt az elmúlt 10 évben, és mi történhet az elkövetkező 10 esztendőben, arra a következtetésre jutottunk, hogy ezt a hét pontot ismét indokolt elővenni
– mondta Járóka Lívia. A képviselő által említett javaslatok közül az első a különböző szakpolitikai területek – az oktatás, a lakhatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, valamint a mezőgazdaság és a digitalizáció – feladatainak komplex kezelése. Második a Balkán régió megerősítése, amivel kapcsolatban Járóka Lívia üdvözölte, hogy Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa az elődjeinél sokkal intenzívebben kezdett el foglalkozni a balkáni romákkal és a szegénység csökkentésének kérdéseivel. Kiemelte, hogy fontos bevonni a romákat a stratégiaalkotásba, egészen a tervezéstől az ellenőrzésig. Elengedhetetlennek tartja ezen kívül a tiszta, mérhető célok és vállalások meghatározását, az eredmények megfelelő monitorozását és a fejlődés nyomon követését.
Fontos, hogy a kormányokat olyan stratégiai változtatások végrehajtására ösztönözzük, mint például az oktatási szegregáció megszüntetése, a munkalehetőség és a megfelelő életkörülmények garantálása, illetve a tiszta ivóvíz biztosítása mindenki számára
– tette hozzá. Romeo Franz, az állásfoglalás – szintén roma származású – német zöldpárti előadója szerint
A jelentés nagyszerű esély az EU és tagállamai számára a roma emberek helyzetének jelentős javítására. Előtérbe helyezi az egyenlőséget, a befogadást és népem részvételét a döntésekben a Parlament történetében először. És prioritássá teszi a cigányellenesség elleni küzdelmet, amely a romák társadalmi kirekesztésének fő oka.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
