Az óceánok vizének 2023-ban és 2024-ben tapasztalt rekordhőmérsékletei nem az általános felmelegedés „váratlan” gyorsulásának a jelei – mutat rá egy friss kutatás.
2023 áprilisa és 2024 márciusa között az óceánok felszínének hőmérséklete mintegy 0,25 Celsius-fokkal haladta meg a korábbi, 2015-2016. évi rekordot, és mindezt több mint egy éven át. Azóta a hőmérsékleti értékek visszaestek a rekordszint alá, de még így is a legmagasabbak 2023 óta.
A hőmérséklet ilyen megugrása igen ritka, és „úgy véljük, hogy ez a jelenség körülbelül ötszáz évente ismétlődik, tekintettel a felmelegedés jelenlegi tendenciájára” – mutatott rá Jens Terhaar, a Berni Egyetem kutatója, aki több éghajlati modell segítségével jutott erre a megállapításra.
„A jelenlegi éghajlati viszonyok között nem teljesen váratlan rendellenesség ugyanakkor gyakorlatilag lehetetlen lenne az általános felmelegedés tendenciája nélkül” – hangsúlyozták a tanulmány szerzői.
A kutatók szerint a rekordhőmérsékletek a felmelegedés ütemének gyorsulása miatti félelmeket ébresztettek, de nem feltétlenül erről van szó. Jens Terhaar szerint a kutatók sosem hitték, hogy a felmelegedés lineáris lenne, hanem – épp ellenkezőleg – úgy gondolták, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésével gyorsul.
A modellezési kísérletek bebizonyították, hogy a hőmérsékletek más okok miatti megugrása nem lehetetlen. A rekordok után mért hőmérsékletek alakulása is megfelel a modellek által előrejelzett értékeknek. Ez arra enged következtetni, hogy szélsőséges eseményről, nem pedig a felmelegedés további váratlan gyorsulásáról van szó – mutat rá a kutató a a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány eredményeire.
A jelenleg érvényes modellek többsége szerint az óceánok hőmérséklete 2025 szeptemberéig megfelel majd a rekordok előtt mért szinteknek. Ha azonban a hőmérsékletek nem térnek vissza a normális szintekre, a kutató szerint ez azt jelentheti, hogy alábecsülték az éghajlat érzékenységét, és a jövőbeli felmelegedés nagyobb lesz.
Az óceánok felszíni hőmérsékletének emelkedése helyi tengeri hőhullámok formájában jelentkezik, és hatással van a monszunra, fokozza a trópusi viharok erejét, tengeri gerinctelenek, halak, madarak és emlősök tömeges pusztulását és a korallok kifehéredését okozhatja – hangsúlyozzák a kutatók.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.